Biztos módszer: így kerülhetnénk el a súlyos érrendszeri betegségeket
Módosítva: 10/9/2024 2 perc ÉletmódEgészséges életÉtrendkiegészítőkÉlelmiszerekÉtkezési zavarokÖsszes cikk
Évente három-hatezer szív- és érrendszeri halálozást lehetne elkerülni Magyarországon, ha korlátoznák az élelmiszereknek az érelmeszesedést okozó, az érfalon könnyebben lerakódó transzzsírsavtartalmát.
Az elmúlt években több országban jogszabályban rögzítették az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának korlátozását – fejtette ki Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatója az MTI-nek adott interjújában. Elsőként Dániában született erről szabályozás, s ott azóta 20 százalékkal csökkent a kardiovaszkuláris betegségek száma. Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, így az sem meglepő, hogy az országok úgynevezett transzzsírsavkosaráról 2005-ben készített nemzetközi felmérésben az utolsó helyen szerepelt az ország – tette hozzá.
Az OÉTI főigazgatója kiemelte, hogy a súlyos érrendszeri betegségek előfordulásában jelentős szerepe van az ételek magas transzzsírsavtartalmának. Ez azért jelent különösen nagy problémát, mert sokan fogyasztanak olyan termékeket, amelyeknek a transzzsírsavtartalma meglehetősen magas. Példaként említette a gyorséttermi ételeket, a mikrohullámú sütőben készíthető pattogatott kukoricát, illetve – mint mondta – több édesség is ide sorolható.
Martos Éva elmondta, hogy a magas transzzsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések egyaránt összefüggenek az elhízással. Közlése szerint az elmúlt húsz évben mindkét nemnél, minden korcsoportban emelkedett az elhízottak aránya. A legnagyobb mértékben az idősebb korosztályoknál, de a 19–34 éves fiatal felnőttek körében is megduplázódott az elhízottak aránya.
A teljes magyar lakosságot tekintve a nők 61, a férfiak 63 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Az OÉTI főigazgatója szerint az elhízás ellen a legjobb orvosság a megelőzés, illetve az életmódváltás. A lényeg, hogy kevesebb energiát vegyünk magunkhoz, mint amennyire szükségünk van, "kevesebbet kell enni, és többet kell mozogni" – mondta.
Martos Éva óva intett az úgynevezett fogyasztószerektől. Mint kiemelte, a gyógyszerek között sincs olyan készítmény, amely önmagában elegendő lenne a fogyáshoz. A gyógyszert nem tartalmazó étrend-kiegészítőktől sem szabad csodát várni. Ezekben vannak olyan, például vízhajtó vagy emésztést serkentő hatóanyagok, amelyek segíthetik a fogyást, de "olyan nincs, hogy valakinek van harminc kilogramm súlyfeleslege, bekap néhány tablettát és attól nulla lesz" – jelentette ki az OÉTI főigazgatója. Megjegyezte, jogszabályellenesnek minősül, ha akár a hirdetésben szerepel, akár a készítményre írnak rá olyasmit, hogy bizonyos idő alatt mennyit lehet fogyni a használatától.
Magyarországon 2004., az európai uniós csatlakozás óta listát vezetnek a forgalomban lévő étrend-kiegészítőkről. Ezen jelenleg több mint tízezer termék szerepel. December közepe óta Magyarországon is alkalmazni kell azt az uniós rendeletet, amely az élelmiszerek, köztük az étrend-kiegészítők tápanyag-összetételét és egészségre vonatkozó állításait szabályozza. Ennek célja, hogy a gyártók és a forgalmazók csak olyan jelölést alkalmazhatnak, amely nem vezeti félre az fogyasztót, nem ösztönöz a termék túlzott fogyasztására, nem kelt félelmet, továbbá nem sugallhatja azt, hogy az adott kapszula helyettesítheti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet – mondta az OÉTI főigazgatója.
Forrás: MTI
Martos Éva elmondta, hogy a magas transzzsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések egyaránt összefüggenek az elhízással. Közlése szerint az elmúlt húsz évben mindkét nemnél, minden korcsoportban emelkedett az elhízottak aránya. A legnagyobb mértékben az idősebb korosztályoknál, de a 19–34 éves fiatal felnőttek körében is megduplázódott az elhízottak aránya.
A teljes magyar lakosságot tekintve a nők 61, a férfiak 63 százaléka elhízott vagy túlsúlyos. Az OÉTI főigazgatója szerint az elhízás ellen a legjobb orvosság a megelőzés, illetve az életmódváltás. A lényeg, hogy kevesebb energiát vegyünk magunkhoz, mint amennyire szükségünk van, "kevesebbet kell enni, és többet kell mozogni" – mondta.
Martos Éva óva intett az úgynevezett fogyasztószerektől. Mint kiemelte, a gyógyszerek között sincs olyan készítmény, amely önmagában elegendő lenne a fogyáshoz. A gyógyszert nem tartalmazó étrend-kiegészítőktől sem szabad csodát várni. Ezekben vannak olyan, például vízhajtó vagy emésztést serkentő hatóanyagok, amelyek segíthetik a fogyást, de "olyan nincs, hogy valakinek van harminc kilogramm súlyfeleslege, bekap néhány tablettát és attól nulla lesz" – jelentette ki az OÉTI főigazgatója. Megjegyezte, jogszabályellenesnek minősül, ha akár a hirdetésben szerepel, akár a készítményre írnak rá olyasmit, hogy bizonyos idő alatt mennyit lehet fogyni a használatától.
Magyarországon 2004., az európai uniós csatlakozás óta listát vezetnek a forgalomban lévő étrend-kiegészítőkről. Ezen jelenleg több mint tízezer termék szerepel. December közepe óta Magyarországon is alkalmazni kell azt az uniós rendeletet, amely az élelmiszerek, köztük az étrend-kiegészítők tápanyag-összetételét és egészségre vonatkozó állításait szabályozza. Ennek célja, hogy a gyártók és a forgalmazók csak olyan jelölést alkalmazhatnak, amely nem vezeti félre az fogyasztót, nem ösztönöz a termék túlzott fogyasztására, nem kelt félelmet, továbbá nem sugallhatja azt, hogy az adott kapszula helyettesítheti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet – mondta az OÉTI főigazgatója.
Forrás: MTI
Évente három-hatezer szív- és érrendszeri halálozást lehetne elkerülni Magyarországon, ha korlátoznák az élelmiszereknek az érelmeszesedést okozó, az érfalon könnyebben lerakódó transzzsírsavtartalmát.