Birkózzunk meg a toxikus stresszel!

A stressz élettani hatásai

Ősi örökségünk, hogy az emberi szervezetből a fenyegetettség, a veszély érzése stresszreakciót vált ki: a mellékvesékben olyan hormonok (adrenalin, noradrenalin, kortizol) termelődnek, amelyek segítik a szervezetet a menekülésben, a gyors helyzetfelismerésben, döntésben, cselekvésben.

Nő a vérnyomás, a vér az agyba és a végtagokba áramlik, a pupillák kitágulnak. Ha a veszélyhelyzet elmúlik, és erre a „készenléti állapotra” már nincs szükség, visszaáll az eredeti állapot.

Amikor azonban a stresszhatás állandósul, sokáig fennmarad a stresszhormonok magas szintje, amely a szervezetre káros hatást gyakorol.

A krónikus stressz, a stresszhormonok tartósan magas szintje rontja a csontképződést, gyengíti az immunrendszert, hosszabb távon sokféle fertőző és krónikus (pl. szív- és érrendszeri, autoimmun, daganatos) betegségnek is utat nyithat.

Alvászavarokhoz, emésztési, idegrendszeri, mozgásszervi problémákhoz vezethet, visszatérő fejfájást, migrént okozhat, csökkentheti a koncentrálóképességet, a szellemi és a fizikai teljesítményt. Idővel a hormonháztartás is felborulhat, ami más szervek, például az anyagcsere illetve az ivarszervek működését is érintheti.

Stresszkezelési módszerek

Természetesen az érintettek életkörülményei, lehetőségei, a stresszt okozó tényezők nagyon változatosak, így a stresszkezelő megoldások is sokfélék lehetnek. Vannak azonban jól bevált módszerek, amelyeken mindenkinek érdemes elgondolkodnia. 

Azonosítsuk a stressz forrásait! Érdemes önmagunkat megfigyelni, tudatosan végiggondolni, hogy mi okozza a visszatérő feszültséget az életünkben, melyik stresszfaktoron tudunk változtatni, melyiket lehet kiiktatnunk az életünkből, illetve melyekkel kell együtt élnünk. A problémák azonosítása megnyitja az azok kezeléséhez vezető utat.

Védekezzünk a munkahelyi stressz ellen! Nézzük át munkahelyi kapcsolatainkat, körülményeinket, szokásainkat, időbeosztásunkat, feladatainkat a stressz szempontjából! Keressük meg, melyik az a tényező, amely visszatérő feszültséget okoz!

Ha túlterheltnek érezzük magunkat, teljesíthetetlen elvárásokkal, határidőkkel és feladatokkal küzdünk, beszéljünk főnökünkkel, munkatársainkkal, mi a fontossági sorrend, hol húzódnak a feladatkörök, hol lehet enyhíteni a nyomást. Indokolt esetben tanuljunk meg nemet mondani! 

Tervezzük meg napjainkat, rendszerezzük a teendőket – a megfelelő időgazdálkodás is sok stresszfaktort kiiktathat.

A magánéleti stresszel is foglalkozni kell! A kapcsolatrendszer, a családtagokkal, barátokkal való viszony örök stresszforrás, ezeket is érdemes ebből a szempontból megvizsgálni!

A kapcsolati stressz általában rejtetten működik, mivel a másik ember közelsége olyan érzelmeket kavarhat fel, ami a feszültség növekedésével is járhat. Ha tudatosítjuk magunkban ezeket az érzéseket, könnyebb  megküzdeni a feszültséggel.

Általános életmódreformmal sokat tehetünk a stresszártalmak ellen! Gondoljuk végig napirendünket! Mennyi időt töltünk munkával, mások problémáival, mennyit szánunk önmagunkra, mennyit vagyunk friss levegőn? Pihenünk, alszunk eleget?

Képesek vagyunk gyönyörködni valami szépben, megengedjük magunknak, hogy „csak úgy”, a saját örömünkre foglalatoskodjunk valamivel? Önmegfigyeléssel, önkontrollal vizsgáljuk felül életmódunkat ezekből a szempontokból is!

A mozgás a legjobb stresszoldó! A veszélyhelyzeti készenléti állapot miatt megfeszült, majd görcsössé, merevvé váló izmok ellen a legjobb módszer az örömmel végzett mozgás, a rendszeres fizikai aktivitás.

Nem kell feltétlenül nagy teljesítményekre törekedni, de például a friss levegőn végzett labdajátékok, jó társaságban tett séták, az úszás, a torna, a kirándulás vagy a tánc, a hobbitevékenység, is oldja a stresszt.

Mozgással képesek vagyunk a stresszreakció hatására szervezetünkben megrekedt energiák elvezetésére, enyhíthetjük, vagy akár meg is szüntethetjük annak káros következményeit.

Rendezzük étkezésünket! A tartós stressz emésztési zavarokat, hasi görcsöket, puffadást, székrekedést, hasmenést is okozhat, elősegítheti a reflux kialakulását is.

Lehetőleg naponta ötször, de kevesebbet együnk, ügyeljünk a megfelelő minőségű táplálékra és biztosítsunk nyugodt körülményeket, kerüljük a „futtában” bekapott gyorsételeket. Az evést ne használjuk nyugtatóként!

Ha mindenképpen szükségünk van valamilyen „nasira”, akkor az legyen vitamin- és rostdús zöldség, gyümölcs. A magnézium megfelelő bevitelére is ajánlatos odafigyelnünk például olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyes zöldségek fogyasztásával.

Vannak a belső feszültséget hatékonyan enyhítő gyógynövények is, például a citromfű, a macskagyökér, a kamilla, amelyekből kellemes ízű teát is készíthetünk.

Sajátítsunk el egy testhezálló relaxációs, meditációs módszert! Az idegrendszer pihentetését, a stressz oldását hatékonyan segítik a különböző relaxációs módszerek. A tudatos, lassú, ún. mélylégzést mindenkinek érdemes elsajátítani.

A tai chi, a jóga, az agykontroll, a meditáció segítségével a feszültség oldódik, így nemcsak a stressz ellen, hanem a jobb alvásért is sokat tehetünk.

Törődjünk többet magunkkal! Figyeljünk jobban az egészségünkre, testi-lelki egyensúlyunkra! Ápoljuk baráti kapcsolatainkat! Ne essünk bele a káros szokások csapdájába: az alkohol, a dohányzás, csak látszólag, legfeljebb pillanatnyilag enyhíti a stresszt, később épp ellenkezőleg, egyre fokozza azt.

A stressz egy természetes jelenség, addig a pontig, ameddig lendületet ad az életünknek. Amikor betegség és nehézség forrásává válik vagy állandósul a szorongás, akkor beavatkozásra van szükség.

Technikákkal és életmódváltással csökkenthetjük az ártalmakat, de ha meg is szeretnénk oldani a problémák eredőjét, akkor érdemes annak mögöttes belső összetevőivel foglalkoznunk.

A pszichoterápia tudományára bátran hagyatkozzunk.  Amikor szükségét érezzük, forduljunk képzett terapeutához!

Borítókép: elements.envato.com