Baktériumokkal tisztítják meg a műemlékeket

1520-ban Giulio de’ Medici bíboros, akit később VII. Kelemen pápaként ismert meg a világ, megbízást adott Michelangelónak, hogy készítse el a Medici család díszes sírboltját. Az egykor makulátlan tisztaságú márványszobrokkal övezett mauzóleumban azonban az évszázadok során felhalmozódott a kosz, a hófehér falakat, szobrokat foltok csúfították el. A Smithsonian Magazin beszámolója szerint egy tudósok, restaurátorok és történészek alkotta csoport nagyszerű, ám igen szokatlan megoldást talált: baktériumok segítségével tüntették el a koszt.

A szobrokról számos másolatot készítettek az elmúlt évszázadok során, és ezekhez a mintavételkor különböző anyagokat tapasztottak az alkotásokra. Az ilyen anyagok hagytak rengeteg makacs foltot a márványon, kissé be is ivódva annak szerkezetébe. Ezeken felül Alessandro de’ Medici, az első firenzei herceg testét az 1537-es meggyilkolását követően csak bedobták apja síremlékébe anélkül, hogy belső szerveitől megszabadították volna. Ennek következtében a márványba ivódott szerves anyagok hozták létre a legdurvább szennyeződéseket.

Az évtizednyi idő alatt, amíg a Mediciek emlékhelyét felújították és tisztogatták, a legmakacsabb foltokat nem igazán sikerült eltávolítani. 2019-ben infravörös spektroszkópia segítségével megállapították, pontosan miből állnak a foltok, majd ekkor kerültek elő a gondosan kiválasztott, mérget nem termelő és nem spóraképző baktériumok (Serratia ficaria SH7, Pseudomonas stutzeri CONC11 és Rhodococcus sp. ZCONT). Ezek apránként felfalták a márvány szobrokon lévő enyvmaradványokat, foszfátokat, olajat, kalcitokat, szilikátokat és szerves maradványokat. A Serratia ficaria SH7 tökéletesen eltávolította a lemészárolt firenzei herceg bomló testének maradványai hagyta, mélyen beivódott, közel 500 éves nyomokat is.