A Budai Egészségközpont vezető urológus főorvosa, Dr. Póth Sándor a férfi egészséghónap alkalmából az alábbiakban összefoglalja a férfimeddőséggel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a spermiumokra negatívan ható szokásokat és foglalkozásokat.
„Ha egy párnak egy év védekezés nélküli, rendszeres szexuális élet mellett sem fogan gyermeke, akkor beszélünk meddőségi problémáról. A meddőség meglehetősen sokakat érint: az Egyesült Államokban például minden nyolcadik gyereket tervező pár küzd vele. Magyarországon körülbelül 300 000-re tehető a fogantatással küzdő párok száma. Orvosi beavatkozás segítségével évente körülbelül 4000 gyermek fogan meg és jön a világra, ez a teljes születésszám 4-5 százaléka. Az orvostudomány fejlődése ellenére azonban a meddő párok negyede gyermektelen marad” – mondta Dr. Póth Sándor.
A tapasztalatok szerint a meddőség oka az esetek körülbelül 40 százalékában a nőknél, 40 százalékában a férfiaknál, 20 százalékban pedig mindkét félnél kereshető. A nőknél leggyakrabban a korai petefészek-kimerülés, az idővel egyre romló minőségű petesejtek okoznak gondot, a férfiak terméketlenségének hátterében pedig általában a hímivarsejtek képződésének hiányosságai, zavarai állnak. Előfordulhat a spermiumok alacsony száma (oligozoospermia) vagy teljes hiánya (azoospermia), ám az is megtörténhet, hogy ugyan elég spermium van, de azoknak valamilyen alaki eltérése (teratozoospermia) nehezíti a fogamzást. Megeshet továbbá, hogy megfelelő a mennyiség és a forma is, de a spermiumok nem elég gyorsak és ügyesek (asztenozoospermia) ahhoz, hogy megtermékenyítsék a petesejtet. Ezenfelül arra is van példa, hogy az egészséges hímivarsejtek valamilyen ürülési probléma miatt nem tudnak fogamzást előidézni.
Nagyon ritkán, de az is előfordul, hogy egyik félnél sem találnak semmilyen szervi okot, a baba mégsem akar megfoganni.
Háttérben a mumpsz és a nemi betegségek
A hímivarsejtek képződésének hiányosságai, zavarai mögött állhatnak veleszületett, genetikai okok, hormonális okok, de akár valamilyen daganatos betegség vagy gyulladás is lehet a szervezetben. Ezek közül viszonylag széles körben ismert, hogy a mumpsz egyik szövődménye lehet a heregyulladás, amely szintén okozhat meddőséget. De nemi betegségek következtében is kialakulhatnak például olyan hegesedések, amelyek gátolják a spermiumok megfelelő ürülését és így a partner teherbe esését.
Szerencsére a férfi nemzőképtelenség az esetek jelentős részében kezelhető műtéti vagy gyógyszeres úton, de néha csupán az életmód megváltoztatásával is elérhető a siker. Bizonyos életmódbeli szokások, környezeti hatások képesek ugyanis – különösen hosszabb távon – a spermiumok számának csökkenését vagy lassulását eredményezni. Ezek olyan szokások, amelyeket általában is egészségtelennek tartunk:
Meleg, vegyi anyagok, légszennyezés
Az életmódbeli tényezők mellett a spermiumok másik nagy ellensége a meleg. A herék, amiben a spermiumok termelődnek és tárolódnak, a testen kívül helyezkednek el. Nem véletlenül, hiszen ahhoz, hogy optimálisan tudjon minden működni, a spermiumok körül a test hőmérsékleténél hűvösebb körülményekre van szükség. Ha azonban a herék valamiért mégis rendszeresen és tartósan ennél melegebb környezetben vannak, az árthat a spermiumoknak. Ha valaki gyakran hord túl szűk alsóneműt, sokat vesz forró fürdőt vagy jár szaunába, rendszeresen és hosszan ül fűtött ülésen, akkor az optimálisnál melegebb hőmérsékletet idéz elő a herékben, ez pedig akár meddőséghez is vezethet.
Ugyanígy bizonyos munkakörök és sporttevékenységek is okozhatnak ilyen problémákat. A tartós, akár napi 10-12 órán át tartó ülőmunka, például egy irodában vagy sofőrként éppen úgy árthat, mint a rendszeres, hosszú ideig való biciklizés, a túl szűk ruhában futás vagy azok a küzdősportok, ahol többször érheti ütés a heréket.
Emellett a nemzőképesség csökkenéséért a légszennyezés és a környezetben található vegyi anyagok is felelősek lehetnek. Kutatások szerint megszaporodtak az endokrin rendszert károsító anyagok a környezetünkben, ezek pedig felborítják a termékenység törékeny hormonális egyensúlyát. Ide tartoznak:
Ftalátok: megtalálhatók pl. vizespalackokban és ételes dobozokban, ezekből kioldódva kerülhetnek be a szervezetbe.
Ipari kemikáliák: a hosszan tartó érintkezés bizonyos kémiai anyagokkal, mérgező gázokkal, rovar- és gyomirtó szerekkel, szerves oldószerekkel és festékanyagokkal is hozzájárulhat a spermiumok alacsony számához.
Nehézfémek: az ipari termelésben leggyakrabban használt nehézfémekkel (higany, ólom, kadmium, arzén) történő folyamatos munka szintén vezethet meddőséghez a férfiaknál.
Sugárzás vagy röntgen: a különféle sugárzásokkal való érintkezés – köztük a laptopok, mobiltelefonok és modemek által kibocsátott sugárterhelés – is csökkentheti a spermatermelést, de ha nem túl nagy a dózis, akkor az visszaáll a normál szintre.
Mit lehet tenni spermiumok egészségéért?
„A férfiak egészségtudatosabb életmóddal sokat tehetnek azért, hogy általános egészségi állapotukat szinten tartsák, ami így a spermiumok termelésére is pozitív hatással lehet. Fontos, hogy ügyeljenek a normál testsúly megtartására, rendszeresen sportoljanak, egészségesen étkezzenek, felhagyjanak a dohányzással, (csak) kevés alkoholt fogyasszanak (vagy egyáltalán ne igyanak) és lehetőleg kerüljék a tartós stresszt. Aki emellett figyel arra is, hogy lazább alsóruházatot hordjon és elkerülje, hogy a herék időről-időre túlmelegedjenek, az máris sokat tett a spermiumok egészségéért, és ezzel együtt a termékenységéért” – hangsúlyozta a szakember.