Babaápolás: hogyan csináljuk természetesen?

Amikor az első gyermeke születését követő reggelen Juci a kórházi ágyon feküdt, pánikszerű kétségbeesés lett rajta úrrá. A szoba ajtaján ugyanis hajnaltól egymás után jöttek be hozzá az orvosok, szülésznők, csecsemős nővérek, és mind más és más tanácsot adott: szoptasson/ne szoptasson igény szerint, ébressze/ne ébressze fel emiatt a kicsit, csakis hason/csakis háton feküdjön a baba, kisebesedett mellét kenje/ne kenje semmivel.

Amikor végre benézett hozzá saját szülészorvosa, és ezt elpanaszolta neki, a doktornő annyit mondott:” Az élet anyaként bizony ilyen – bárki jön be az ajtón, mind mást fog mondani, de döntened neked kell.”

Egy gyermek születése rengeteg bizonytalansággal áraszthatja el a kismamát. Elég jól gondozom-e, kire hallgassak, kinek higgyek? Sokan sokfélét tanácsolnak.

„Receptre biztosabb”

A szülőkben először is nagy a bizalom és még mindig erős az elvárás, hogy receptet kapjanak, mert azzal a dolog fontossága és a felírt készítmény “jósága” lesz számukra alátámasztva. És nagy a bizalom a receptre felírt gyógyszertári készítményekben az orvosok részéről is, a megszokott magisztrális készítmények évtizedes használatától nehéz megszabadulni, régóta használják, megbízhatónak tartják.

A megszokás és a kiépült bizalom is nagyon meghatározó: mert ami patikai, az jó. Magyarországon nagyon jellemző a patikában készített úgynevezett FoNos (Formulae Normales) készítmények, azaz előírt gyógyszerkönyvi receptúra szerint előállított krémek, kúpok, hintőporok, oldatok használata.

Már a várandósság utolsó heteiben patikai recepttel mennek haza a kismamák a jövendőbeli gyermekorvostól. Fürdetőkenőcs, 70%-os alkohol a köldökre, néha még a hintőporos recept is becsúszik a sorba, és az elengedhetetlen popsikenőcs, aminek az illatára a nagyszülők is nosztalgikus hangulatba kerülnek, hiszen ez az illat az ő gyerekkorukban is ugyanaz volt.

És jön a “mi is ezen nőttünk fel, és itt vagyunk” megkérdőjelezhetetlen mondat, amely már el is döntheti a továbbiakat. Főleg az első gyermeküket váró szülőknél.

Sokféle szempont határozza meg a választásainkat, de előbb-utóbb eljön a szembesülés ideje, és felmerül a kérdés, hogy az eddigi hitek vajon nem váltak-e észrevétlenül tévhitekké? Biztos-e, hogy az “így szoktuk csinálni és akkor ez jó” , “mások is azt használják, és ez engem meggyőzött”, “olcsó és jó”, “ ezt reklámozzák”, “trendi”, “mondta az orvos, a védőnő, hogy azt kell használni” és a többi sok-sok gondolat nem szorul-e revízióra?

És hol jelennek meg mindeközben az anyagi, és hol a fenntarthatósági szempontok?

Nézzünk rá néhány hitre, amiről kiderült, hogy valójában tévhitbe csúszott. Mert az idő elszaladt, a karaván meg haladt, nem lehet nem észrevenni. Legföljebb csak nem tudomásul venni róla.

1. Érzékeny bőre van a gyereknek, ami különleges ápolást igényel

Ami valóban így is van, de meggondolandó, hogy mennyiben vagyunk mi magunk felelősek ezért a megszületése pillanatától. Az anyaméhben a magzatvíz és a magzatmáz táplálta, és védte a bőrét. A megszületés után a külvilágban, a levegőben lévő baktériumokkal, vírusokkal, porokkal, vegyszerekkel találkozik.

Ha túlfertőtlenített kórházi körülmények között születik, akkor a rezisztens kórházi flórát is megkapja. Az immunitása az anyától származó veleszületett immunitás. Szerzett védekezőképessége ettől kezdve alakul majd ki.

A szülőcsatornán való áthaladás során az anyai baktériumflórával találkozik, amely a testére és az azt borító magzatmázba is természetes módon beleragad, és elindítja az immunrendszer működését, így alakul ki a bőr-immunitás, a vele egyensúlyban lévő természetes baktériumflóra.

Ha ezt a rászáradó magzatvizet, és a magzatmázat csapvízzel lemossák, ez a folyamat megreked, tovább bonyolítja dolgot, ha babafürdetőt is használnak.

Ezek után nem csodálkozhatunk, ha a bőr védőrétege lassabban, nehezebben alakul ki, érzékeny lesz a további külső behatásokra: csapvíz, detergenseket és parfümöket tartalmazó fürdetők, krémek, kencék.

És jön a bőrszárazság, a kipirosodás, hámlás, amire újabb krémeket és testápolókat javasolnak végeláthatatlan körben.

Tanács: nem kell feltétlenül közvetlenül a születése után megfürdetni az újszülöttet. Ha vér vagy széklet kerül a bőrére akkor természetesen attól meg kell tisztítani, de egyéb esetben elég megtörölgetni, hogy ne legyen nedves a teste, bebugyolálni és a szülei karjába adni.

2. A csecsemőt minden nap fürdetni kell, habfürdőt, szappant, kencét, olajat használni, hogy jó illata legyen a babának

Az újszülött esetében említettem, hogy a születése után kevés kivételtől eltekintve nem kell azonnal megfürdetni, főleg nem fürdetővel és szappannal lemosni. Később sem célszerű zsíroldó tulajdonságú, erősen illatosított anyagokkal mosdatni, 6 hónapos korig elegendő a tisztavizes fürdetés. 

A hajlatokat le lehet törölni természetes növényi olajok és víz keverékével átitatott textil törlővel vagy vattával. Az újszülött és a csecsemő nem koszos, nem szükséges tenzidekkel és lúgos hatású készítményekkel kezelni.

A fürdetést nem minden újszülött és csecsemő kedveli: van, aki szeret fürdeni, vízben lebegni, van, aki nem. Szerencsés, ha alkalmazkodunk a gyermek igényéhez, és a mindennapi fürdést ne erőltessük.

A fürdés, ami valójában vízben lebegés, lehet relaxáció, a szülő-gyerek kapcsolódás, a megnyugvás, megnyugtatás, a napi rítus része, de nem válik feltétlenül azzá.

A kisgyerekek többet vannak a szabadban, saraznak, homokoznak, nekik már több esélyük van arra, hogy koszosak legyenek. A maszatos kezeket, arcokat, izzadt gyerektesteket gyakrabban és alaposabban kell tisztogatni, mint a kicsi babákét.

A nagyobbacskák szeretnek is egy kád meleg vízben pancsolni, szeretik a buborékos, habos vizet. Pedig a bőrükön lévő vékony zsírrétegét veszítik el a melegvízben ázáskor, a bőr pedig így lesz érzékenyebb a kiszáradásra és a berepedezésre.

Ezért ha lehet, ne sokáig “ázzon” a gyerek, fel lehet kínálni alternatívaként a zuhanyzást.

A fürdetéshez válasszunk szulfát tenzidek (pl.sodium lauryl sulfát, ammónium lauril szulfát) nélküli szappanokat, tusfürdőket. Ezek helyett szerencsésebb választás lehet a növényi olajokból főzött szappan, amiben lehet sheavaj, kakaóvaj, ligetszépe olaj, gyógynövények kivonata, mint a levendula, körömvirág, rózsa.

Vannak mosódió alapú fürdetők és kímélő cukortenzidek, amelyek kedvezőek a bababőr egyensúlyának megtartásában.

Tanács:nem kell mindennap fürdetni a csecsemőt, nagyobb gyereket lehet, csak ne “ázzon” túl sokáig a vízben, a fürdető alapanyagoknál kerüljük különösen a szulfát tenzideket, a parfümöket és színezékeket, használjunk ezeket nem tartalmazó készítményeket.

3. Testápolót kell használni, nehogy kiszáradjon a bőre

A bőr szárazságát sok tényező befolyásolja: a gyakori fürdetés, a víz keménysége, minősége, a használt fürdetők, szappanok összetétele. Az is elképzelhető, hogy a bőrszárazság a gyermek étkezésével van összefüggésben, és ha a tehéntejfehérje érzékenység igazolódik, az okot a táplálkozás megváltoztatásával kell megoldani.

Nyilvánvalóan nem minden gyermek bőrszázságát oldja meg a testápoló használata, sőt előfordul, hogy épp a nem megfelelő összetételű testápoló fokozza a bőrszárazságot.

A bolti termékekben sokszor található paraffinszármazékok gátolják a bőrlégzést, vízháztartását kedvezőtlenül befolyásolják, a bőr kiszárad, ahelyett, hogy hidratált lenne. El kell dönteni, hogy agyonkencézett gyereket vagy támogatott bőrfunkciót akarunk.

A természetes olajok, mint a makadámia dió, jojoba olaj, édesmandula olaj, shea vaj, olíva olaj a nedves bőrbe masszírozva hatékonyabb lesz a gyermekbőr védelmében, és regenerációjának támogatásában, mint bármely más, a drogériában kapható kőolajszármazék alapú és parfümmel illatosított termék, vagy mint bármelyik patikai FONOs készítmény.

Tanács: a természetes olajok a nedves bőrre kenve hatékonyabbak lehetnek, mint az egyéb illatosított testápolók.

4. Köldökcsonk kezelése naponta többször alkohollal, jóddal, hintőporral

Az újszülöttek köldökcsonkjának kezelésében hatalmas köröket jártunk az elmúlt években. Volt jód, hintőpor, 70%-os alkohol, volt semmi, ami azt jelenti, hogy hagyjuk, majd leszárad, volt csak sima vízzel törölgetés

Most jobbára mindezek együtt, az orvos kora, tapasztalata, a tudományhoz való hozzáállása függvényében választ és javasol.

Jó hír az, hogy a köldökcsonk leszárad és leesik magától is, mert lassan mumifikálódik az amnion-köldök, ott, ahova a csatot vagy az elkötést helyezték.

Az alkohol, és a jód gondoljuk meg, rákenve az újszülött vékony bőrére, mit csinál? Felszívódik. Azt hiszem, ezt nem kell kommentálni. Ugyanezért nem javasoljuk ma már a hexaklorofénes hintőpor sem, amit régebben úgy szórtak a gyerek köldökére, mint fánkra a porcukrot.

A sima vízzel törölgetés azért nem vált be, mert állandóan feláztatta a csonkot és nem száradt megfelelően.

Konszenzus lehet, hogy figyeljük a köldököt, nem vérzik, nem pirosodik-e – nem szokott. Az esetlegesen felgyűlő váladékot jódmentes Octenisept spray-vel befújva kitörölhetjük naponta 1-2x, majd ahogy múlnak a napok 1x, aztán már egyszer sem.

 Levendulavízzel vagy rózsavízzel is le lehet törölni a váladékot, de csak a köldökcsonk tövénél. Ha a csonk 2-3 hét után sem válna le, forduljunk a gyerekorvoshoz.

Tanács: a köldökcsonk magától leszárad és leesik. Közben sprays fertőtlenítőt vagy aromavizeket lehet használni a csonk tövénél. Ha 2-3 hét után sem, akkor a doktorunkkal beszéljünk. A köldökcsonkot ne áztassuk.

5. A koszmó akkor alakul ki, ha nem megfelelő a baba higiéniai ellátása.

Olajozni, kapargatni kell, hogy lejöjjön, vagy koszmó elleni sampont használni Ha a nem megfelelő higiénia miatt alakulna ki a koszmó, akkor mostanra senkinek nem lenne szabad koszmósnak lennie, mert annyiféle kencét használunk, sikálunk, súrolunk, mosunk, hogy nincs is lehetősége nem higiénikusnak lennie.

A valóság az, hogy a koszmó bizonyos esetekben kialakul, máskor meg nem. Van, akinek nemcsak a feje tetején van, hanem a szemöldökén is ott vannak a sárgás pikkelyes felrakódások. Ezek akár kellemetlen szagúak is lehetnek, mert az egymáshoz tapadt leváló hámsejtek elzsírosodnak, és avas szagot árasztanak.

A tünetekhez járul még a fokozott faggyútermelés, a bőr pH-jának lúgos irányba való eltolódása (normálisan savas), és a bőrfelszín kiszáradása. Ha vastag a koszmó, alatta a bőr gyulladt lehet.

Kialakulásában okként az öröklött hajlam és a bőr védekezőképességének csökkenése, valamint kiszáradása szerepel. Ezért is meggondolandó a csecsemők hajának napi mosása, mert ez fokozza a szárazságot, és a faggyúképződést serkenti.

Sem a napi hajmosásra, sem a koszmó elleni sampon tartós alkalmazására nincs szükség. A koszmó megjelenése nem függ attól, hogy a kisbabának van-e haja vagy nincs. A csecsemőkori javulás után megjelenhet újra óvodás korban.

Nem kell feltétlenül kaparászni a felrakódásokat, de lehet növényi olajokkal felpuhítani és akkor pikkelyesen lehámlik. Levendula és teafa olaj megelőzheti a kiújulást.

Tanács: a koszmó nem higiéniai probléma, sokkal inkább alkati és környezeti tényezőktől függ. Kezelése és kiújulása növényi olajokkal megoldható.

6. Gyakori pelenkacsere és popsitörlő nélkülözhetetlen

Kérdezhetik, miért baj a gyakori pelenkacsere, hiszen vannak, akik épp azt mondják, hogy a gyakori cserével megakadályozható a popsi kipirosodása. Az igazság az, hogy a gyakori cserével együtt gyakrabban törölgetjük törlőkendővel a kisbaba fenekét, gyakrabban kenjük popsikrémmel a bőrét.

Ez nem kis terhelés neki. (És nem mellesleg a környezetnek is, hiszen a törlőkendő és a pelus is megy a kukába.)

A műanyag és nagy nedvszívóképességű pelenkában a babapopsi valójában dunsztban van, miközben kiszárad és sérülékeny lesz a bőrfelület, mert nemcsak a vizeletet, nemcsak a széklet nedvességét, hanem a bőr nedvességtartalmát is felszívja a szuper pelenka extra vízmegkötő képessége.

A kiszáradt és dunsztban levő bőr irritálódik, gyulladás alakul ki. Ehhez az irritációhoz jönnek még a pelenkából kioldódó szintetikus anyagok.

Sérült bőrön a törlőkendők használata hámsérülést okoz, a törlőkendő hatóanyaga a segédanyagokkal együtt ott marad a bőrön. Keveredik kakival-pisivel, ami szintén egy maró, gyulladáskeltő elegyet képez a felszínén.

A nedves popsitörlők egyik összetevője a propilén-glikol, amely áteresztőbbé teszi a bőrt. Több olyan, a popsikrémben levő összetevő felszívódásának enged így utat, ami, mint például a parfüm, allergiás reakciót válthat ki.

A következmény kipirosodás, gombás felülfertőződés, allergiás kiütések, hámhiány, esetenként bakteriális fertőzés. Az olajos kendőkben kevés a természetes olaj, zömében kőolajszármazékkal itatják át őket.

A mosható pelus vagy az ököpelusok megfelelő alternatívát jelenthetnek. Popsitörlő helyett használhatunk házi készítésű textilkorongokat vízzel és növényi olajjal átitatva. Vagy ki is vihetjük a kisbabát a csap alá, ahol lemossuk a fenekét, (előtte wc papírral töröljük le a kakit), majd mosás után törölközővel, esetleg enyhe hajszárítózással szárítsuk meg a popsiját.

Nagyobb gyerekeknél el lehet mondani a “rituális fenékmosás” fontosságát, szerencsés, ha minél előbb megszokják, hogy kakilás után alvázmosás következik.

Tanács: az arany középút a pelenkacsere gyakoriságában: kakis, akkor cserélni kell, ha pisis, van a peluson vízszint jelző csík, ha az elérte a maximumot, akkor csere. Alternatíva a mosható és ökopelus. Törlőkendőből használjunk házi gyártmányút. Törlés helyett popsimosás a csap alatt, és minél előbb megtanítani az “alvázmosás” fontosságát.

7. Popsikrém minden pelenkacserénél

Nem kell. Az egyszerhasználatos pelenkáknak az a feladatuk, hogy beszívják a nedvességet. Ha sok krémet teszünk a bőrre, a gyerek ficereg a pelusban, rákenődik a krém a pelus belső felületére, és nem szívja el a nedvességet. Felesleges vastagon kenni minden alkalommal.

Akadályozza a bőr légzését, és egyre vastagodik az újabb-és újabb kenések alkalmával a láthatatlan krémréteg.

A sheavaj vékony rétegben tökéletes popsi- es testápolásra is. Ha az irritált bőrt szeretnénk kezelni, akkor megfelelő gyógy krémmel az utasításnak megfelelően kenhető. Hatóanyagtartalmú popsikrémet, pl. gombás fertőzés nélkül, csak megelőzésre nem szerencsés adni.

Fölösleges gyógyszerterhelést jelent a bőrnek, és mivel felszívódik a bőrről, az egész testnek is, indolokatlanul.

Tanács: ha nincs probléma a popsibőrrel, ne kenjük Ha mégis, akkor shea vajjal, azt is csak vékonyan és ritkán. Hatóanyag tartalmú gyógykrémet csak valós tünetek esetén használjunk.