„Ráadásul előrehaladott életkorban gyakoribbak a saját immunrendszer támadásai, például az autoimmun eredetű vészes vérszegénység” – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.
Csontvelői elégtelenségből adódó vérszegénység
Az átmeneti vagy tartósan fennálló vérképzési (csontvelői) elégtelenség a vérsejtek csökkenését eredményezi. Ez vonatkozhat önmagában a fehérvérsejtekre, a vérlemezkékre vagy a vörösvérsejtekre, de akár mind a három sejtvonalra egyszerre is kiterjedhet. Ezt leggyakrabban különböző közvetlen károsító tényezők, gyógyszerek, sugárzás, fertőzések, immunológiai betegségek vagy rákos megbetegedések (ha csontvelőáttétet képeznek) okozzák.
Annak is vörösvérsejtszám-csökkenés és vérszegénység lesz a következménye, ha valamelyik sejtszám nagyon felszaporodik a többi hátrányára (pl. leukémia).
Vashiányos vérszegénység
A fiatalkori előfordulásnál időskorban jóval gyakoribb a krónikus vashiányos vérszegénység, amelynek hátterében leggyakrabban a gyomor-bélrendszer rosszindulatú daganata áll, amely vérzést okoz.
Ez sajnos nem mindig vehető észre, mert nem változtatja meg széklet színét – ha folyamatosan kicsi a vérzés, azt egyedül laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni. Nagyobb vérzésnél – attól függően, hogy a gyomorból vagy a bél valamelyik szakaszából indul ki – már a székletben is látható: ha a gyomorban van a vérzés, akkor az emésztett vér feketére festi a székletet (szurokszéklet), ha a vastagbélből vagy végbélből vérzik, akkor friss piros vér keveredik a székletbe vagy rakódik rá arra.
„A rákszűrő vizsgálatoknak része a székletből történő vér kimutatása” – ismerteti dr. Szélessy Zsuzsanna.
Autoimmun eredetű probléma
Az életkor előrehaladtával gyakoribb a B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység, amit vészes vérszegénységnek is hívnak. Ebben a betegségben a gyomor nyálkahártyája beteg, sorvadt, és ezért nem tud termelni egy fehérjét, ami szükséges a B12-vitamin felszívódásához – ez pedig a vörösvérsejtképzéshez nélkülözhetetlen. A gyomor ezen megbetegedését a sejtek ellen termelt ellenanyag, az ún. autoantitest okozza. A vészes vérszegénység tehát egy autoimmun eredetű megbetegedés, vagyis saját immunrendszerünk tévedésből a gyomornyálkahártya bizonyos sejtjei ellen termel ellenanyagot.
Egyéb okok
Egy másik, szintén vérszegénységhez vezető ok az, amikor, bár nincs vérzés, elegendő a vasbevitel és a szervezet raktáraiban is van vas, de az immunrendszer nem engedi azt felhasználni a vérképzéshez, és a bélrendszerből sem engedi felszívódni ezt az anyagot. Ez az állapot általában krónikus vérszegénységnél alakul ki, és krónikus betegségekhez társul (pl. krónikus fertőzések, tüdőbetegségek, ízületi gyulladásos betegségek, máj- és vesebetegségek, autoimmun kórképek, különböző anyagcsere-betegségek, mint pl. cukorbetegség). Időseknél mindenképpen gondolni kell a rákos megbetegedésekre is, mivel gyakorlatilag valamennyi rosszindulatú daganat krónikus vérszegénységet okoz.
Az idős szervezet nehezebben tud alkalmazkodni a vérszegénységhez, így előbb jelentkeznek az anginás szívpanaszok, a légszomj vagy a szívelégtelenség tünetei. Éppen ezért az életkor előrehaladtával egyre fontosabbá válnak a szűrővizsgálatok, ugyanis sok betegség kezelhető, gyógyítható 75 év felett is, de legalább a beteg szerv károsodásának lassítása elérhető és megelőzhetők a szövődmények.
Az életminőségen tehát nagyon sokat lehet javítani az időben elkezdett kezelésekkel, ezért idősebb korban semmiképp sem szabad átsiklani ezeken a gondokon. Probléma esetén érdemes mielőbb orvoshoz fordulni és részt venni a rendszeres kontrollvizsgálatokon.
forrás: Trombózisközpont