Az ideális testsúly megállapítása

Az egészséges testsúly kiszámításánál figyelembe kell venni a kort, a nemet, a testtípust, a csontsűrűséget, az izom-zsír arányt, az általános egészségi állapotot és a magasságot. Az utóbbi évtizedekben leginkább a BMI (testtömegindex) használata terjedt el, ami, bár nagyon jó mérőszám, mégis inkább alkalmas a populáció állapotának általános mérésére, mint az egyének monitorozására. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk – ettől még nem biztos, hogy ugyanazt jelenti számunkra az ideális testsúly. Ráadásul nemzetenként is különbözik az egészséges testsúly meghatározása: például Angliában és az USA-ban ez valamivel több, mint Belgiumban vagy Hollandiában.

A leggyakoribb mutatószámok

BMI

A testtömegindexet az adott személy súlyából és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, így jön ki az a mutatószám, amely elhelyezhető egy skálán. A leginkább elfogadott skála szerint egy személy 
- 18,5 alatt túl alacsony testsúlyú; 
- 18,5 és 24,99 között ideális súlyú; 
- 25 és 29,99 között túlsúlyos; 
- 30 fölött elhízott; 
- 40 fölött pedig extrém módon elhízott. 

A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy azonos magasságú és súlyú profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlítható össze a testük zsír- és izomaránya. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú és magasságú egészséges embernek, előbbi mégsem mondható egészségesebbnek.

Derék-csípő arány

Ezt a mutatószámot úgy kapjuk meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél centiméterben mért értéket elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése különbözik nőknél és férfiaknál: 

– Nőknél a 0,80 alatti arány azt jelenti, hogy nagyon kicsi a szív- és érrendszeri eredetű betegségek rizikója, a 0,80 és 0.89 közti arány ezt közepesre becsüli, a 0,90-nél nagyobb érték pedig magas kockázatra utal. 

– Férfiaknál a 0,90 alatti szám jelenti a kis kockázatot, a 0,90 és 0,99 közti arány a közepes, az 1 feletti arány pedig a magas rizikó jelenlétét. 

Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent a betegségek, többek közt a szív- és érrendszeri problémák kialakulása szempontjából, mint a körte alkat. Ugyanakkor, bár a derék-csípő arány az egyik legjobb mérőszám az ideális súly megadásához, egyben a betegségek rizikójának előrejelzésére is alkalmas, mégsem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsírszázalékát és a zsír-izom arányt.

Testzsírszázalék

Ha egy személy teljes zsírmennyiségét elosztjuk a magasságával, megkapjuk a testzsírszázalékot. (A zsírmennyiség mérése csakis professzionális eszközökkel lehetséges.) A testzsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek, és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%), mint a férfiakban (2-5%). A tárolt zsírok maguk a zsírraktárak, amelyek nem csupán felesleget jelentenek, de védik a belső szerveket is. A testzsírszázalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt: 

- Fitt férfiaknál az ideális arány 14-17 %, fitt nőknél 21-24 %.

- Elfogadható az arány, ha a férfiaknál 18-25 %, a nőknél 25-31 % a testzsír.

- Túlsúlyt jelez a férfiaknál a 26-37 %, a nőknél a 32-41%.

- Elhízásról beszélünk, ha a testzsírszázalék a férfiaknál több mint 38 %, a nőknél több mint 42%. 

A BMI-től eltérően a testzsírszázalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet ugyanolyan két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél. 
Hart Nikolett szerint tehát a BMI-n kívül érdemes figyelembe venni a másik két értéket is. Ám ha egyik mutatószám sem tűnik optimálisnak, vagy akár csak nem tetszik a tükörképünk, egy személyre szabott életmódprogrammal elérhetjük mind az ideális testsúlyt, mind a tökéletes egészséget.

Forrás: https://healzz.com/