Az élelmiszeripar trükkjei

Számos olyan termék kapható az élelmiszer üzletekben, melyek külsőre és sokszor nevük alapján is összetéveszthetőek egy sokkal jobb minőségű termékkel. Talán a legismertebb a nálunk is kapható pizza feltétek, melyek ugyanúgy vannak csomagolva, mint a sajt vagy a sonka felvágott tömbje. Sőt sok esetben mellettük találhatóak a pulton, így esélyes, hogy sokan rutinból az olcsóbb ár miatt anélkül vásárolják meg, hogy tudnák, nem sok köze van a sajthoz vagy a húshoz.

Igazi marketing fogás az is, hogy vannak olyan húsok, elsősorban darált húsok, melyeket csökkentett zsírtartalmukkal hirdetnek. Alacsonyabb kalória bevitelt ígérnek vele, ami a diétázóknak, magukra figyelőknek jól is hangzó hívószó. Ezek a termék azonban akár 30 %-kal kevesebb húst, de helyette olcsó adalékokat (pl. szóját) tartalmaznak. Sőt, az áruk még a 100%-os húsnál jóval drágábbak, ezzel is azt a látszatot keltve, hogy ez jobb, egészségesebb, mint a hagyományos társai.

Ízek fogságában

Egy Maggi instant gombaleves áll ennek a résznek a középpontjában (de lehetne bármelyik gyártóé, nem a márka a lényeg). Szépen, gusztusosan tálalt gombaleves a csomagoláson.  És ha már gombaleves, felmerül a kérdés, vajon mennyi gombát tartalmaz? Az utca embere 3-4-5 gombára  tippel, de a válasz sajnos elég szomorú: az egész tasak mindössze 3,6 %-a gomba, ami kb. egy darab champignonnak felel meg.

Az összetevők a film kedvvért egy laborban kis üvegcsékben, pohárkákban sorakoznak. Amiből még a gombánál is több van egy ilyen gombalevesben, az a módosított keményítő, a rizsliszt, a búzaliszt, a növényi zsírok és olaj és a különféle adalékok, ízfokozók.  A Nátrium-glutamát itt is jelen van, akárcsak a legtöbb félkész- és készételben. Arra hivatott, hogy fokozza az ízvilágot. A szakértő elmondja, hogy ez az adalék nagyon vitatott, mivel sokan érzékenyek lehetnek rá. Fejfájás, rosszullét, szapora szívverés lehet a következménye, ha sokat fogyasztunk belőle. Másik tipikus kellemetlen mellékhatása, hogy kikapcsolja az éhségérzetünket, vagyis hiába vagyunk már tele, akkor sem érezzük ezt, így falunk, tömjük magunkba az ételt. Házilag készített gombakrémleves készített a korábban is szakácskodó hölgy, amelyet csukott szemmel kellett megkóstolni és összevetni a poros levessel. A pizzánál hasonlóan a porleves sem szerepet rosszul, az ízfokozónak és a különféle adalékoknak köszönhetőek egészen jó állagot, ízvilágot képes produkálni. Ami rossz, mert további fogyasztásra ösztönöz, pedig a sok mesterséges íz, adalék nem egészséges.

Frissnek látszó húsok

Nálunk is gyakori, hogy diszkontáruházak, szuper- és hipermarketek védőgázas csomagolásban kínálnak húsokat. Elgondolkodtató, hogy miért lehet az, hogy ezek a termékek általában szépen piroslanak, egészségesnek, frissnek tűnnek, amikor nyilván idő kellett ahhoz, hogy előkészítsék, becsomagolják és leszállítsák őket. A napokig is a húspultban várakozó húsok színe sajnos a valóságban csak optikai csalódás. Magas, kb. 70-80 %-os oxigénnel dúsított a dobozok levegője, amely a hús külső rétegét varázsolja üdévé. Azonban a felszín alatt már más a helyzet. Felvágva, elkészítve érzékszerveink észlelik, hogy a hús rágós, aszott,  akár szagos is, mivel nem friss, csak annak látszik. Ezt a trükköt még évekkel ezelőtt a Foodwatch leplezte le, de a gyártókat, forgalmazókat nem hatja meg.

Megelőzhetjük a kellemetlenségeket, ha nem kockáztatunk, s nem vásárolunk ilyen ki tudja, mikori húst, ha bejáratott hentesnél, piacon vagy vidékről szerezzük be a húst.

Ha többet olvasna a témáról: https://noitestkultura.cafeblog.hu/2013/11/07/az-elelmiszeripar-trukkjei/