Az agy optimalizálja az edzés hatékonyságát
Módosítva: 8/28/2013 Szerző: Szimpatika 1 perc MozgásIdegrendszerteljesítmény
Az izomaktiváció mértéke függ a motivációtól, az akaraterőtől, a fizikai erőnléttől, illetve az izomfáradtság mértékétől. A Zürichi Egyetem munkatársai a jelenség agyi hátterét térképezték fel. A Kai Lutz neuropszichológus és Urs Boutellier sportorvos vezetésével végzett kutatás elsőként bizonyítja, hogy az izomterhelő gyakorlatok során jelentkező aktivitáscsökkenést idegrendszeri folyamatok befolyásolják.
A munkacsoport korábbi vizsgálatai szerint az izomból eredő idegi impulzusok gátolják az agykéreg elsődleges motoros (mozgató) területét. Megállapításaikat egy olyan kísérletre alapozták, melynek során a résztvevők combizom-összehúzó gyakorlatot végeztek, egészen addig, amíg már nem voltak képesek több erőt kifejteni. A gerinccsatornába fecskendezett érzéstelenítő ugyanakkor gátolta, hogy az izmok a jelet az agy felé közvetítsék, ennek következtében pedig a központi idegrendszeri gátlás jelentősen gyengébbnek bizonyult, mint ép izominformáció mellett.
Az idegrendszer szabályozza a mozgás aktivitását
Második lépésben funkcionális mágneses képalkotó segítségével térképezték fel azt, hogy az aktivitást az agy mely területei befolyásolják: leginkább a talamusz és az inzuláris kéregnek nevezett terület volt érintett – az információ feldolgozása során mindkettő stresszkeltő, amely reakció például fájdalomra vagy éhségérzetre adott válaszként alakul ki. A harmadik vizsgálat az inzuláris kérgen keresztül megvalósuló, az elsődleges motoros területre kifejtett gátlásra irányult. A teszt során szobakerékpárt alkalmaztak, és a kutatók mérték a két agyterület közti kommunikációt. Megállapították, hogy az idegrendszer nem csupán az információt szállítja az agyhoz, de az elsődleges motoros területre gyakorolt hatás miatt szabályozza a mozgási aktivitást is. A megállapításra alapozva a jövőben új módszereket dolgozhatnak ki, melyek segítségével számos betegségben optimalizálható lehet az izmok teljesítménye.
Az összetett vizsgálatsorozat harmadik része a European Journal of Neuroscience oldalain látott napvilágot.
forrás. https://semmelweisfigyelo.hu/