Az idült savós gyulladás okozta halláscsökkenésről

Miért számít alattomos betegségnek a középfül idült savós gyulladása?

A gyulladás szó hallatán azt gondolhatnánk, hogy láznak és heves fájdalomnak kell szerepelnie a tünetek között, de idült – azaz hosszú ideje fennálló – betegség esetén ezek a vészjósló tünetek hiányoznak. Fokozatosan, szinte némán alakul ki az eltérés, így általában sem a gyermek, sem a szülő nem észleli a változást.

Mi történik a szervezetben, hogyan alakul ki az idült savós középfülgyulladás?

Lényege, hogy a fülkürt rossz funkciója miatt a dobüregben, azaz a dobhártya mögötti térségben, ahol normális esetben levegőnek kellene lennie, egy savós, húsleves-szerű, sárgás, de áttetsző váladék gyűlik fel. Mivel ez a váladék zavarja a hang terjedését, ezért a hallás is romlik – hasonlóan ahhoz, mint amikor egy repülőn bedugul a fülünk, csakhogy most hiába nyelünk vagy ásítunk, nem dugul ki. A rossz fülkürt funkciót okozhatja az elhúzódó orrváladék jelenléte, de kisgyermekek esetében a megnagyobbodott orrmandula is tovább ronthatja a helyzetet.

Milyen tünetek alapján észlelheti a szülő, hogy orvosi segítségre van szükség?

Az állandó orrdugulás jelezheti a fülkürt rosszabb működését, akár az orr váladékozása nélkül is. Mivel az orrdugulás miatt a dobüregben akadályozott a nyomás kiegyenlítődése, ezért a kialakult vezetéses halláscsökkenés miatt jellemző, hogy a gyermek többször visszakérdez, vagy kéri, hogy állítsuk hangosabbra a mesét, esetleg félreért szavakat. Ha ez kisebb korban fordul elő, amikor még a beszéd nem alakult ki, akkor a beszéd fejlődése is megreked mindaddig, amíg nem hall jól a gyermek. Ha ilyen tüneteket észlel gyermekén, akkor fül-orr-gégészhez kell fordulni!

Egyéb betegségek vagy körülmények hajlamosíthatnak-e a betegség kialakulására?

Bármely olyan betegség, ami a nyálkahártya duzzanatát okozza, elősegíti a savós középfülgyulladás kialakulását, vagy gátolja, hogy elmúljon a betegség. Az allergiás folyamatok visszaszorítása, mint pl. a laktózmentes étrend, segíthet a gyógyulásban.

A betegség veszélyeztetheti-e a gyermekek hallását hosszú távon?

Nem kell tartani tőle, hogy maradandó halláskárosodás alakul ki a savós középfülgyulladás esetén, azonban jó tudni, hogy általában csak több hét alatt várható fokozatos javulás. Egy bizonyos életkorban az orrmandulák duzzanata miatt viszont visszatérő problémát jelenthet a savós váladék megjelenése a dobhártya mögött. Ez általában 3-5 éves korban a legjellemzőbb, mert a közösségbe kerülő gyerekeknél a felső légúti betegségek előfordulása is gyakoribb.

Mit tehetünk, ha nem tisztul ki a dobüreg, ha nem gyógyul a gyermek a kellő ütemben?

Ha nem rendeződik a dobüregi nyomás néhány hónap alatt, akkor javasolt a műtéti megoldáson elgondolkodni. Az orrmandulák eltávolítása segíti a jobb fülkürt funkciót, ill. a dobhártyába ültetett szellőző tubusok is garantálják, hogy ne tudjon váladék gyűlni a dobüregbe. Ezek a tubusok egy mesterséges lyukat tartanak fenn, így nem léphet fel nyomáskülönbség a dobüregben, megszűnik a további savós váladék termelődése és később – mintegy 6 hónap múlva – spontán, fájdalommentesen kivándorolnak a dobhártyából. Sok esetben ezzel véglegesen meg is oldódik a probléma, de néha szükség lehet ismételt beavatkozásra is.

Mit tehet a szülő a gyorsabb gyógyulás érdekében?

Fontos, hogy a szülő értse, hogy mit és miért tud tenni a javulás érdekében, mert heteken át szükség van a gyermek ápolására. Első lépésben az orrjáratok állapotát kell rendezni, meg kell szabadulni az orrváladéktól, amely sokszor pang, mert a kisgyerek nem tud hatékonyan orrot fújni. Jobb, ha a gyermek mielőbb megtanul helyesen orrot fújni, tehát külön-külön, mindkét orrjáratot ki tudja fújni. Ha erre még nem képes, akkor az orrszívást kell akár naponta többször elvégezni.
Amikor már jól átjárhatóak az orrjáratok, akkor várhatjuk, hogy a dobüregből le tud ürülni a felgyülemlett váladék és fokozatosan javul a hallás. Ennek jele, hogy elkezd pattogni a fül, eleinte még ki-be dugul, majd végre kidugul és rendeződik a dobüregben a légnyomás.

Megelőzhető-e a betegség kialakulása?

Könnyebb helyzetből indul a gyermek, ha jól tudja fújni az orrát. Ehhez kapcsolódik az is, hogy jobb, ha nem a száján, hanem az orrán át vesz levegőt, mert kevésbé betegszik meg és könnyebben jelzi a betegségek kialakulását, ha dugul az orra. Közösségbe kerülve elkerülhetetlenek a fertőzések, a hosszas náthás állapotok, amelyek a fülkürt funkcióját rontják. Ezért is fontos az alapszabály betartása, hogy betegen ne vigyük gyermekünket közösségbe!