Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban

Módosítva: 10/9/2024 2 perc AktuálisGyermekLélekszülőérzelmi intelligencia fejlesztéseÖsszes cikk
Számos tévhit kering a köztudatban az érzelmi intelligencia értelmezésével kapcsolatban. Pszichológusok hozzáértő magyarázatát fontos segítségül hívni, hiszen a szülőknek óriási a felelősségük abban, miként fejlesszék gyermekük érzelmi intelligenciáját.

Tetőtől talpig érző lények vagyunk, akik nem hagyhatják figyelmen kívül a lélekben olykor szunnyadó, olykor hömpölygő, néha irracionálisnak tűnő folyamatokat. 

Szakemberek hangsúlyozzák, hogy az érzelmi intelligencia (EQ) fogalomkörébe a teljes érzelmi skála beletartozik. A szeretet művészete, az öröm, a boldogság, a csalódás, a gyász, a veszteség, a kétségbeesés, a szomorúság érzése.

Vitathatatlanul társas lények vagyunk. Az önmagunkkal és másokkal való kapcsolataink az életminőségünket is meghatározzák. A kapcsolataink alapját pedig az érzelmeink táplálják. Az érzelmi intelligencia nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megbízható emberi kapcsolatokat ápoljunk.

Az EQ fejlettségi szintje meghatározza a társas érintkezéseink minőségét. Kulcsfontosságú, hogy mennyire tudunk együttérzők, megértők lenni másokkal, és önazonosak saját magunkkal. 

elements.envato.com

Miként definiálhatjuk az EQ-t?

Az érzelmi intelligencia alatt azt a képességet értjük, hogy az egyén milyen jól tudja felismerni, megérteni és kezelni az érzelmeket, mind sajátját, mind másokét. Aki képes jelentőséget tulajdonítani saját belső érzéseinek és érzelmeinek, együttérzőbbé válhat másokkal szemben is.

Az EQ-t nem véletlenül nevezik az  „emberekhez való intelligenciának” is. Akinek magas az érzelmi intelligencia hányadosa, érzékenyebb mások belső lelkivilágára, mélyen együttérző. Könnyebben alakít ki új, őszinte és mély kapcsolatokat. 

Fejlesztése kapcsán egy lassan elsajátítható folyamatot értünk. Létezik egy négytényezős elmélet, amiben a legfontosabb faktor a saját érzéseink megismerése, megnevezése, kifejezése. Sokan tévesen úgy hiszik, hogy ez már kora gyermekkortól működik.

A valós tények alapján azonban kijelenthető, hogy az érzelmek megnevezése csak kilencéves kor környékén alakul ki. Addig a gyermek megéli az érzelmeit, de nem tud róluk érdemben beszélni. Ám ahogyan játszik, rajzol és a környezetéhez, a világhoz viszonyul, azzal érzelmi állapotát tükrözi.

forrás:elements.envato.com

Rendkívül meghatározó, hogy amit belül megélünk, és amit nevén nevezünk és kifejezünk, azok egy síkban helyezkedjenek el. Számtalanszor megesik, hogy megélünk valamit, de nem azt az érzést közvetítjük a környezetünk felé.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése abban áll, hogy tisztában legyünk a saját érzéseinkkel, megéljük és kifejezésre is jutassuk azokat. Tudatában kell lennünk azzal, hogy egy gyermek feketén-fehéren látja a világot, tanulási folyamat számára, hogy megbirkózzon ambivalens érzéseivel.

Szülőknek a feladatuk abban áll, hogy ebben a folyamatban segítsenek. A gyermeket négyéves kora környékén, már varázsmesékkel támogathatják, hiszen a kicsi a mesék által megalkotott belső képeivel tudja az ambivalens érzelmi állapotait feldolgozni.

Az empátiakészség kialakulása is hosszabb folyamat. A gyerekek nem egoisták, csupán egocentrikusak, ami természetes állapot. Kisiskolás kor elején, már képesek arra, hogy más nézőpontból lássanak rá egy adott szituációra.

A szülőknek is érdemes empátiakészségüket gyakorolni a kisgyermekes évek alatt, azért hogy képesek legyenek a gyermek perspektívájából nézni a dolgokat.

Remek példa erre, amikor bevetnek olyan „varázs spray-t” amely távol tartja a „mumusokat”. A feladat csupán annyi, hogy amikor indokolt, háromszor belespriccelnek a levegőbe, és már el is iszkolnak azok a fránya, gyermekképzelet teremtette „mumusok”. A szakemberek szerint ez rendkívül hatékony módszer arra, hogy a gyermek félelmeit az ő perspektívájából látva, eredményesen kezeljék.

elements.envato.com

Az empátiakészséget a gyermek rettegett dackorszakában is fejleszthetik a szülők. Sőt, mondhatni kötelező!

Amennyiben tudomásul veszi az édesanya és az édesapa, hogy a fent említett szakasz a gyermek fejlődési mérföldkövéhez szervesen hozzátartozik, akkor több türelemmel és megértéssel tudnak a gyermekük felé fordulni.

Meg kell érteni, hogy a csöppség nem a szülei idegeire akar menni, viselkedése sokszor önmagának is terhes, ennek az állapotnak az enyhítésében áldásos a szülők támogató, higgadt, türelmes és megértő hozzáállása.

Pszichológusok vélekedése szerint, az a gyermek rendelkezik magas önbecsüléssel, aki sokat tud családja történetéről. Ha ismeri annak múltját, problémáival és megoldásaival együtt, az remek útravaló a távolabbi életére nézve: segíti őt az eligazodásban.

 

Borítókép: elements.envato.com

A szülőknek óriási a felelősségük abban, miként fejlesszék gyermekük érzelmi intelligenciáját.