Az endometriózis kezelésének új módszerei

A 109 pontból álló „guideline” kialakításában aktív szerepet játszott – egyedüli hazai résztvevőként – dr. Bokor Attila, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docense.

Ma hazánkban mintegy 200 ezer nő szenved endometriózisban. Egy korábbi, 8 európai és 2 amerikai endometriózis centrum – köztük a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája – részvételével készített felmérés szerint az USA-ban átlagosan 9, Németországban és az Egyesült Királyságban 7, míg Magyarországon 3,9 év kell a betegség diagnózisának felállításához. „Az új szakmai ajánlás egyik célja, hogy ez az időtartam csökkenjen” – hangsúlyozta dr. Bokor Attila, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense, az új európai ajánlásokat kidolgozó szakértőcsapat tagja.

Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) által február elején kiadott új guideline betegellátásra gyakorolt egyik legfontosabb pontja, hogy az endometriózist eddig csak műtéttel lehetett megfelelően diagnosztizálni, az ultrahang-diagnosztika rohamos fejlődése azonban lehetővé teszi, hogy a modern hüvelyi ultrahang is megbízható eredményt adjon bizonyos esetekben, klinikai diagnózis felállításához – emelte ki dr. Bokor Attila, hozzátéve, hogy a végleges diagnózishoz továbbra is laparoszkópos beavatkozás szükséges. A betegek életminőségének javításában sokat segíthet egy új gyógyszercsoport: az ún. GNRH antagonistákat a közelmúltban törzskönyvezték az endometriózis kezelésére és eddig biztató eredményeket mutatnak.

Az endometriózis gyakran áll a meddőség hátterében. Éppen ezért az új ajánlásba az is bekerült, hogy a műtét előtt lehetőség legyen a petesejt- és petefészek-szövet fagyasztására azoknál a nőknél, akiknél az operáció következtében csökkenne a teherbeesés esélye. Erre jelenleg hazánkban csak a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán van lehetőség daganatos nők esetében, ahol folyamatban van annak megteremtése, hogy ez megvalósítható legyen szakmailag indokolt esetekben az endometriózisos betegeknél is.   

A guideline-ban új fejezetként szerepel az endometriózis változókorban, megdőlt ugyanis az az elmélet, hogy menopauza után nem alakulhat ki a betegség. Az ajánlás emellett a serdülőkorú lányok endometriózis érintettségére is kitér. Ezen a területen elsősorban az új gyógyszeres kezelési lehetőségek bevezetésétől várnak megoldást a szakemberek.

Dr. Bokor Attila kiemelte: a guideline egész Európában egy referenciát teremt az endometriózis diagnosztizálásában és ellátásában, ugyanakkor ennek bevezetése nem kötelező érvényű, minden tagország maga dönti el, hogy azt teljesen vagy részben veszi át és építi be a gyakorlatba. A magyar ajánlás kidolgozása jelenleg folyamatban van, amelyet dr. Bokor Attila végez a szakmai kollégium felkérésére.

Az első endometriózissal kapcsolatos guideline-t 2008-ban, a következőt 2014-ben dolgozták ki az európai szervezetnél. Az új ajánlás létrejöttéhez a szakemberek 3 éven keresztül mintegy 100 szakmai megbeszélésen vettek részt, és 4 ezer tudományos közlemény vizsgáltak meg. Magyarországot az ajánlásokat kidolgozó csoportban dr. Bokor Attila képviselte.