Minden ilyen lépés növelheti az elfogadottságukat. Marisa Tschopp, a Tübingeni Egyetem Leibniz Tudásmédia Intézetének doktorandusza a mesterséges intelligenciát emberi szemszögből kutatja, hogy kiderítse a technológia milyen területeken hasznos a pszichológiában és hol rejthet veszélyeket.
A kutató hozzátette, hogy elég ritkán használják a pszichológiában és a pszichoterápiában a mesterséges intelligenciát, ennek oka pedig az, hogy alig van lehetőség a programok mögé nézni. De ott van például a Woebot, amellyel írásos üzeneteket lehet váltani. Úgy működik, mint egy edző, aki reagál a felhasználó problémáira és viselkedésterápiás tippeket ad.
Sok ilyen bot létezik, mesterséges intelligenciával és anélkül, de a Woebot a legelterjedtebb. Vannak továbbá játékalapú viselkedésterápiák, a Betwixt jó példa erre, mely egy olyan világba viszi az embereket, ahol önreflexióra ösztönzik őket, ehhez interaktív történetmesélő eszközöket használnak. Végül megemlítette még a replika AI-t, amely nagyon elterjedt Ázsiában.
A kutatóintézet doktorandusza leszögezte, hogy három évvel ezelőtt még másképp gondolkozott arról a kérdésről, hogy a mesterséges intelligencia a pszichoterapeuták helyébe lép-e vagy sem, s, hogy ez jó dolog lenne-e vagy sem. A véleménye az volt, hogy a technológia soha nem helyettesítheti a terapeutát. Most már differenciáltabban látja a kérdést.