Az éghajlatváltozás egészségügyi hatásai

A rekordhőmérséklet egyre gyakoribb lesz, mivel a globális átlaghőmérséklet emelkedése eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fokot a következő 20 évben. Egyre többször hallunk halálos hőhullámokról és futótüzekről, amik végigsöpörnek a forró, száraz területeken. A szélsőséges hőmérsékletek évente 5 millió ember halálát okozzák .

Azok, akik forró éghajlatú területen laknak, kénytelenek megküzdeni a túlzottan magas hőmérséklet következményeivel a mindennapokban. Ha magasabb a hőmérséklet, akkor a szív terhelése is erősebb. A szívnek gyorsabban kell pumpálnia, hogy fokozza a keringést, és lehűtse a testet. A szívbetegségben szenvedők, akiknek a szíve legyengült, különösen ki vannak téve a szívelégtelenség és a hőguta kockázatának meleg időben.

A felmelegedés tiszta levegő esetén is csökkenti a légzés hatékonyságát, a tüdőnek nagyobb kapacitással kell dolgoznia, hogy ugyanannyi oxigént a hajszálerekbe juttasson a hörgőkben, mint a hűvös, oxigéndús levegőt belélegezve. Párás, meleg helyen még megterhelőbb a folyamat a szervezet számára.

A levegő szennyezettsége esetén a felmelegedés vagy a napsugárzás fokozhat ártalmas kockázati tényezőket, mint például a szervezetre mérgező ózon képződése. A Los Angeles-i típusú, azaz fotokémiai szmog során a vegyi szennyezés miatt háromatomos oxigémolekula is keletkezik a kétatomosak mellett. Míg a felső légkörben az ózon hatása kedvező, mivel megvédi a földi életet a világűrből érkező káros sugárzástól, az ember életterében káros a megjelenése. A meleg levegőben az apró szemcséjű káros anyagok jelenléte is fokozottabban támadja a szervezetet, ezek mind légzési, légzőszervi problémákhoz vezethetnek.

A légszennyezésből eredő fő aggodalmak a következők: asztma és légúti gyulladások, köhögés, nehézlégzés. Egy kanadai nő esetében regisztrálták először a káros egészségügyi hatást úgy, hogy a diagnózis kifejezetten az éghajlatváltozást jelöli meg a légúti betegség kiváltó okaként.

A hőhatás miatti kiszáradás károsíthatja a veséket, amelyek zavartalan működéséhez rendszeres és elegendő folyadék szükséges. Mivel a vesékbe belépő ér nagyobb átmérőjű, mint a kilépő, a szerven belül nyomás alá kerül az érszakasz, így az érfalon keresztül akkor is zajlik a vizeket kiválasztása, ha nem pótóljuk a folyadékot.

Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyakrabban kell innunk. Ha a szükségesnél kevesebb víz jut a szervezetbe, a kiválasztott anyagok kristályosodhatnak, ez vesehomok és vesekő képződéséhez vezethet. A nem megfelelő kiválasztás túl a veseproblémákon szövődményekhez vezethet, a vizeletürítési nehézségektől a hányingeren át a derékfájásig.