A füst szépen megfogja az öregedés kezét, és együtt dupla sebességre kapcsolva fantasztikus részidővel már a félidőben megnyerik a ráncversenyt. Olykor beveszik maguk mellé az UV-sugarakat is, és máris kész a dream-team, hogy idő előtt ráncos, szárazacska, foltos, lukacsos és lógó legyen rajtunk minden.
Hiába az összes kence a csodaptikából, hiába a sok finom krém, szérum, A és C vitamin, aktív hatóanyagok és egyéb közel-távoli nyalánkságok, mintha csak a tengerbe hordanánk vizet. Minek? Kőmíves Kelemennék leszünk, amit raktak délig, leomlott estére, amit estig raktak, leomlott reggelre.
Hogy értsük, mi történik: a nikotinnak egyrészt direkt érszűkítő hatása van, másrészt a mellékvesekéreg-noradrenalin rendszeren keresztül is okoz érösszehúzódást, vérnyomásemelkedést.
Ezzel – többek között – a bőrünk keringését, így tápanyaghoz jutását, anyagcseréjét, oxigénhozzáférését, káros anyagcseretermékektől való megszabadulását nehezítjük. Keringés deficitben bajban van az immunrendszer, buliznak a rosszak.
Oda a kollagén, és oda az elasztin biznisz gördülékenysége. A bőrsejtek megújulása akadozik, jön a fakóság kora. A nyirokkeringés reklamál és szemalatti táskákkal és püffedtséggel tüntet. A mosolyod is a szépségedhez tartozik? Sárga fog, lehellet és ínyvérzés. Egy csokor csücsörítő ránc. Csődközeli állapot. Majd egy reggel – a tükör előtt ülve – rájössz, hogy késő.
A nikotin melletti több száz vegyületből több mint negyven bizonyítottan karcinogén, azaz rákkeltő. A szénmonoxid közvetlenül gátolja az oxigénszállítást a vörövérsejtben, de a formaldehid, hidrogén cianid, ammónia, arzénszármazékok és a kátrány sem hangzik jól. A keringési problémákon túl ezek a vegyületek direktben is károsítják a kollagén és elasztin rostokat. Úgy hívják, egészpályás letámadás.
A buktató ott van a dologban, hogy a cigarettázás nagyon addiktív. Amíg a hozzá kapcsolódó rituálé, a füst íze a torokban és az agyi jutalamazó központ kielégülése azonnali, a mellékhatások a távoli jövőbe veszők és ködösek. „De hát a nagyapám is, egész életében dohányzott, és 85 évesen fittebb mint valaha!" – nyugtatják példákkal a fel-felhorgadó lelkiismertüket. Szerintem ez olyan csúsztatás, mint mutogatni egy Titanic-túlélőt, és azt mondani, hogy lám-lám, túlélte, nem is volt az akkora katasztrófa.
Nem bagatellizálom el a leszokás nehézségét. Lehet hogy itt-ott könnyedre vettem a hangvételt, nem a téma komolyságát akarom csökkenteni. Nem riogatni szeretnék, hanem használható érveket akarok adni. Mert minden nehéz, ami fejben dől el. Az meg zsong és harcol magával. Hátha a hiúság kivételesen most a jó odalra kerül.