Áttörés a meddőség kezelésében

A lombikprogram veszélyei

Lombikbébiprogram segítségével szerencsére már több ezer gyermek született. Arról azonban csak ritkán esik szó, hogy a lombikbébiprogram nem éppen szövődménymentes. „A petesejt nyerése előtt a jövendő kismamának stimuláló kezelést kell kapnia, amely elősegíti a petesejtek érését, majd ezt követően azok leszívását és felhasználás előtti fagyasztását” – magyarázza Balázs Csaba professzor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. A mellékhatások közül talán az egyik legfontosabban kiemelendő a petesejt túlstimulálása (OHSS). Ez az esetek 5%-ban lép fel és 1%-ban súlyos, néha életet veszélyeztető szövődményt okozhat; különösen veszélyes  a PCOS-ban szenvedő nők esetében. Kutatások egész sora indult el, hogy az OHSS elkerülhető legyen – az első sikert a „csókpeptin” nevű anyag hozta meg.

Mesterséges helyett természetes

Ezt a fehérjét már régóta kutatták, és génjét (KISS1) is megtalálták már. Eredetileg azt gondolták, hogy ez az agyalapi mirigyből kivont anyag képes megakadályozni az emlő- és a melanomadaganatok áttéteit, ezért a „metastin” nevet kapta. Az utóbbi időben derült fény arra, hogy az agyban a nemi hormonok termelődését szabályozó „gonadotropin-releasing hormone” (GnRH) képzésében fontos szerepet játszik, és többek között a pubertas hormonális kiváltásában van döntő jelentősége: a csókpeptin nélkülözhetetlen a pubertás folyamatának megindulásához.

Mellékhatások nélkül

Az idei, San Franciscóban tartott endokrin világkongresszuson számoltak be a Londoni Imperial College kutatói, hogy 30-ból 29 asszonynak heti két alkalommal adtak csókpeptin-injekciót és stimulálták a petesejteket, majd IVF-módszerrel megfelelő petesejteket nyertek. 28 esetben fejlődött ki embrió, és 25 résztvevőnél az embrió beültetését követően 12 nap múlva terhesség jött létre. Az első baba megszületéséről  adott hír azért nagyszerű, mert ezzel a módszerrel nagyobb sikerrel lehet a petesejteket stimulálni, ráadásul a korábbiaknál lényegesen kevesebb mellékhatás nélkül születhetnek meg a gyermekek. Az is kiderült, hogy a pajzsmirigy stimulálásáért felelős hormon, a TSH felelős a csókpeptin képzéséért és szabályozásáért, ami felhívja a figyelmet az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a petefészek működésének szabályozására.

forrás: www.endokrinkozpont.hu