Az aranyér tünetei, okai, típusai és kezelése

Mi is az az aranyér?

Az aranyér a végbél-nyálkahártya alatt található érköteget, párnázatot jelenti, amely fontos szerepet játszik a széklettartásban. Aranyér betegségről akkor beszélünk, ha ezek a vénák kórosan kitágulnak és begyulladnak.

Az aranyerek ilyenkor megduzzadhatnak, kifordulhatnak, vérezhetnek, amely fájdalommal és egyéb panaszokkal járhat. A bennük lévő vér sokszor pang, és megalvadva további problémákat okozhat (trombotizált aranyér).

Az aranyér típusai: a belső és külső aranyér tünetei

A külső aranyér

A külső aranyér során a végbél külső felszínén helyezkednek el a vénatágulatok. Ezek végbélnyílás körüli, kézzel is kitapintható csomók, amelyeket vékony bőr borít, nem pedig nyálkahártya. Viszketéssel, diszkomforttal és fájdalommal járhatnak, főleg akkor, ha a pangás miatt megalvad a vér, ugyanis ilyenkor trombotizált külső aranyér alakulhat ki.

A belső aranyér

A belső aranyér a bél belső felszínén található. A csomók kezdetben sokszor tünetmentesek, nem járnak fájdalommal, csak vérzés utalhat rájuk. A betegség előrehaladtával azonban a székelés során az erőlködés hatására kihelyeződhetnek az aranyeres csomók. Ezt előreesett aranyérnek nevezik, és diszkomforttal, idegentest érzéssel és fájdalommal járhat. Gyakori tünet továbbá a sűrű székelési inger.

A székelés során a kemény széklet felsértheti a bél aranyér által kinyomott nyálkahártyáját. Ez ilyenkor csak enyhébb, gyorsan múló vérzéssel jár. De van, hogy a kitüremkedett aranyér maga sérül meg, ami ilyenkor spriccelő, élénkpiros vérzéssel járhat.

A belső aranyér előrehaladottabb állapotában a beteg már nem is tudja visszahelyezni a végbélnyíláson kívülre kihelyeződött aranyeres csomót. A belső aranyérnek négy stádiuma van:

• Az első stádiumban az aranyér még nem nagyobbodott meg nagymértékben, és nem is fordult ki. Sokszor csak a székletürítés során jelentkező enyhe vérzés (véres széklet) utal rá. Általában nem igényel kezelést, csupán az életmódra kell figyelni.
• A második stádiumban már kifordul az aranyeres csomó, de magától vissza is húzódik. A fájdalom csak székelés közben jelentkezik, és a vérzés is csupán átmeneti és enyhe. A második stádiumú aranyér már kezelést igényel.
• A harmadik stádiumban a kiforduló aranyeres csomót már csak kézzel lehet visszahelyezni. Felszíne nedvedzik és vérzékeny, ami folyamatosan tüneteket okozhat (szúró fájdalom ülés közben).
• A negyedik, utolsó stádiumban már folyamatosan kifordult állapotban van az aranyér, nem helyezhető vissza. Folyamatos a gyulladás és fájdalom, és mindenféleképpen orvosi segítségre van szükség.

A fentieken felül gyakori tünet még a székrekedés, illetve a váladékozás és a nyálkás széklet. Emellett fontos megemlíteni, hogy a súlyosan begyulladt aranyér hőemelkedéssel, lázzal is járhat, míg az intenzív vérzés vezethet akár vérszegénységhez is.

Az aranyér okai

Az aranyér okai az öröklött tényezőktől kezdve az életmódi faktorokon át sok mindent magukban foglalnak:

• Öröklött kötőszöveti gyengeség
• Mozgásszegény életmód, ülőmunka
• Megterhelő fizikai munka / sport
• Egészségtelen táplálkozás, nem megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása
• Terhesség
• Túlsúly
• A bél nyálkahártyájának irritációja (alkohol, erősen fűszeres ételek)

Néhányat a fentiek közül érdemes részletesebben is kifejteni. Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód negatív hatással van a keringésre, illetve gyengíti a vénafalakat támogató izmokat, így növeli az aranyér kialakulásának kockázatát.

A megterhelő fizikai munka vagy sport, a túlsúly és a várandósság mind megemelkedett hasüregi nyomással járnak. A megemelkedett hasűri nyomás pedig könnyen aranyerességhez vezethet.

Az egészségtelen, rostban szegény táplálkozással és a nem elengendő folyadékfogyasztással ezzel szemben az a probléma, hogy a széklet besűrűsödik, a székrekedés során pedig nehezedik a székletürítés.

Ilyenkor a székletürítés közbeni erőlködés miatt nagy nyomás alá helyeződhet a végbél, ami szintén hozzájárul a vénák kitágulásához.

Az alkohol és a koffeines italok fogyasztása szintén dehidratációhoz vezet, ami ugyanúgy a széklet besűrűsödésével és az aranyér kialakulásának megemelkedett kockázatával járhat.

Az aranyér diagnosztizációja

Mielőtt rátérnénk az aranyér kezelésére, érdemes pár szót ejteni az orvosi kivizsgálásról. A betegek jelentős része szégyelli a kialakult tüneteket, így sokszor csak sokéves szenvedés után keres fel szakembert.

Ez több okból kifolyólag is rossz hozzáállás: egyfelől a folyamatosan súlyosbodó tüneteket csak egyre komolyabb beavatkozással lehet majd orvosolni, másfelől messze nem az aranyér az egyetlen probléma, ami a tünetek mögött állhat.

Ugyanis szóba jöhet megrepedt végbél, a különféle tályogok, de sajnos a dagananatos megbetegedések is. Ezért fontos, hogy minél előbb kiderüljön a probléma forrása.

És a kellemetlen tünetekre is mihamarabb pontot tehetünk! (A kivizsgálás pedig nem jár komoly fájdalommal, nem kell tőle tartani.)

Az aranyér diagnosztizációja során a proktológus szakorvos először átbeszéli a tüneteket a pácienssel. Aztán fizikai, tapintásos vizsgálat következik, az utolsó lépésben pedig végbéltükrözéssel lehet megállapítani a pontos diagnózist.

Az aranyér kezelése

Az aranyér kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától. A kezdeti stádiumú aranyér során elegendő lehet az életmódváltás is.

A helyes, rostban gazdag táplálkozással és megfelelő folyadékbevitellel, a fogyással, illetve az óvatos sportolással meg is szüntethetők az enyhe tünetek. A különféle gyógyszerek, kenőcsök, aranyér kúpok szintén segíthetnek.

Ezek gyulladáscsökkentő, illetve érösszehúzó hatásuknak köszönhetően csökkentik a tüneteket. A gyógynövény alapú, szárító és fertőtlenítő ülőfürdők szintén jótékony hatást gyakorolhatnak.

Az életmódváltás a tünetek kiújulását is meg tudja előzni. Amennyiben azonban nem változtatunk az életmódunkon, jó eséllyel az aranyeres tünetek is vissza-vissza fognak térni.

Az első és második stádiumú belső aranyér gumigyűrűkkel is kezelhető. Ezek a vénás tágulatok vákuumos leürítése után lezárják a csomókat. Azok pedig vérkeringés hiányában elhalnak, majd spontán lelökődnek.

Lézeres kezeléssel szintén el lehet távolítani a csomókat, de szóba jöhet az injekciós szkleroterápia is.

A harmadik, illetve negyedik stádiumú belső visszér már csak műtéti beavatkozással gyógyítható.

Szabad-e sportolni aranyérrel?

Igen, csupán kímélőbb mozgásformákat kell választani, amelyek nem járnak a hasűri nyomás megemelkedésével. Az úszás, a gyorsgyagloglás vagy az ellipszistréner használata például biztos, hogy nem okoz gondot.

A mozgás pedig hosszú távon is hozzájárul az egészséges keringési rendszerhez, illetve a visszeres tünetek megelőzéséhez, ezért mindenképp igyekezzünk mozogni aranyeres panaszok esetén is!

Szeretném megtekinteni a Szimpatika aranyér kezelésére ajánlott termékeit!

Borítókép: freepik.com