Amiről nem szeretünk beszélni… A székrekedés étrendi kezelése

A szorulás házi kezelésére nagyanyáink  idejében még a szilvalekvár volt az általánosan  elterjedt megoldás, ma viszont már egyre többen  élnek különböző hashajtók alkalmazásával.

A székrekedés meghatározása

A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény,  erőlködéssel járó székletürítést, melyet a nem  teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként  diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 % vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak kb. 60 %. Minél kisebb a széklet  víztartalma, annál kevésbé tud formálódni, és a  végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet  már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel,  ismételt haspréssel lehet eltávolítani, ami akár  átmeneti vérkeringési elégtelenséget is  előidézhet.

Az idült székrekedés mögött, sok esetben  valamiféle betegség áll, ilyenkor  másodlagos  székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet  anyagcsere-, vagy hormonális jellegű (pl.  pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség,  veseelégtelenség), vastagbél eredetű (pl. sérvek,  szűkületek, végbélberepedés), idegi ok (pl.  gerincsérülés, agyi erek betegségei).  Mindezzel  összefüggésben, gyakran különböző gyógyszerek  (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás  elleni szerek, vízhajtók, savkötők)  mellékhatásaként alakul ki székrekedés.

Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más néven  alkati  székrekedésről beszélünk.

A gyermekkori székrekedésnél gyakori, hogy a szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és a szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási  és táplálkozási szokások okoznak problémát.  Ezért már gyermekkorban nagyon  fontos a  rendszeres napi ritmusra, a közel azonos  időpontokban történő étkezésre, alvásra, és a  székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés  megelőzésére legjobb módszer  a sok folyadék  és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes  kiőrlésű gabonafélék, gyümölcs, zöldség)  fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és  megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó, csokoládé  fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A  rendszeres testmozgás a belek vérellátását  javítva hozzájárul azok egészségének  megőrzéséhez, ezért mozogjunk minél többet

A megszokottól eltérő körülmények között,  közösségbe (bölcsödébe, óvodába, iskolába,  táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a  gyerekek halogatják,  otthonra tartogatják a „nagy  dolgot”, ami könnyen kiindulópontja lehet a  székrekedésnek. A közegészségügyi  szempontokon túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben  megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a gyermekekben  idővel feloldódjon a gátlás, és természetes  legyen számukra, hogy már a székelési inger  jelentkezésekor használják a toalettet.

A szokás hatalma

Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat  érzékenyen a változásokra, hanem a felnőtteké  is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a  megszokott „menetrend”. Az új viszonyok között  is  törekedjünk azonban  arra, hogy a  megszokott idő körül alkalmat és megfelelő  körülményeket teremtsünk a székletürítésre,  mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen  elmulasztjuk az ideális időpontot, ami számos  nehézséget vonhat maga után.

Mindennapi életünknek is vannak olyan  időszakai, amikor számtalan zavaró tényező – a  növekvő terhelés, a nagy felelősséggel járó feladatok, a változó étkezési rend, a  mozgásszegény életmód – befolyásolhatja  életritmusunkat, és szerepet játszhat a  székrekedés kialakulásában.  A munkahelyi és  magánéleti gondok, konfliktusok közepette is próbáljunk azonban figyelni testünk jelzéseire! Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek.

A rendszeres feketekávé-fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga  után vonhatja, mivel a koffein általában  serkentőleg hat a belekre. Bár a bélműködésre  nézve a nikotin inkább gátol, van, akinél a  székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik, és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után.  A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.

A várandósság alatt a hormonális változások miatt nagyobb eséllyel kialakulhat székrekedés,  ezért az áldott állapot időszakában különösen fontos a  kellő folyadékfogyasztás és  a megfelelően összeállított étrend.

Időskorban – különösen a nyári időszakban – a  székrekedés jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a fiatalabb korosztálynál. Mivel az érzékek már fokozatosan gyengülnek, a szomjúságérzés is csökken, ezért a folyadékfelvétel gyakran nem kielégítő, emiatt a széklet képlékennyé formálásához sincs a szervezetben elegendő  víz. Az idős emberek számára ezért is  fontos a változatos folyadékfogyasztás, valamint hogy étrendjükben megfelelő arányban szerepeljenek nagyobb víztartalmú ételek (pl. levesek, főzelékek, mártások). Tartós ágyhoz kötöttség esetén a székrekedés súlyos formája is kialakulhat. Fekvő helyzetben felületesebb a légzés, hiányzik a rekesznek a mélylégzésnél meglevő, hasi szervekre kifejtett pumpa hatása, kiesik a rekeszizom hasprésben betöltött szerepe, ráadásul a gravitáció könnyítő hatása sem tud érvényesülni. Az ágyból való minél előbbi felkelés, a mozgás ezért is fontos a betegségekből való lábadozás időszakában.

forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevél