Mindig is nagy érdeklődés övezte a kérdést, hogy az életmódunk és az allegiára való hajlamunk között milyen összefüggés áll. Most megtudhatjuk, hogy mi a kapcsolat a kettő között.
Vannak ártalmatlan mikroorganizmusok amik a bélrendszerünkben élnek. A szinbiotikumok, a probiotikumok és speciális cukrok, úgynevezett prebiotikumok keverékei, amik serkentik a probiotikumok termelődését.
A kutatások azt mutatták ki, hogy az allergiára hajlamos gyermekek bélrendszerében kevesebb probiotikum található, mint az allergiára nem hajlamos gyermekekében.
Az olyan probiotikumokról, mint a Lactobacillus GG és Lactobacilus rhamnosus kimutatták, hogy ekcéma- szerű tüneteket okoznak a két évnél fiatalabbak körében, ha viszont már kora gyermekkortól kellő mértékben termelődnek, a probiotikumok csökkentik az ekcémára való hajlamot.
Eddig még nem bizonyított a probiotikumok asztmára való jótékony hatása, de biztosan befolyásolják az immunrendszert. Csökkenthetik az általános allergia (állatszőr, pollenek) kialakulásának kockázatát és erősítik a test védekező képességét.
A legjobb eredmény elérésének érdekében a terhes nőknek ajánlott a várandósság utolsó hónapjaiba és az újszülött étrendjébe beiktatni pro - és prebiotikumokat. Ám nem árt az óvatosság, ha a gyermeknél tehéntej - allergiát észlelünk, ilyenkor kerülni kell a szedését.
Higiéniás körülmények
A fejlett orvostudománynak és a higiéniai körülmények javulásának köszönhetően az immunrendszerünk kevesebb támadásnak van kitéve, nincs leterhelve a vírusok és baktériumok elleni „ küzdelemmel" így még a legártalmatlanabb allergénnel szemben is maximális erőket tud „bevetni".
A kutatások kimutatták, hogy az allergénekkel szembeni érzékenység főleg az életünk első évében alakul ki, amikor a gyermeki szervezet elkezdi a TH2 fehérvérsejteket „bevonni a védelmi rendszerbe".
Az eddigi megfigyelések azt bizonyítják, hogy ha a korai években a gyermek alacsony allergéntartalmú környezetben tartózkodik, akkor felnőtt korában hajlamosabb lesz az allergiára, míg ha magas az élőhely allergénkoncentációja, kevesebb az esély a felnőttkori szénanátha kialakulására.
Ezt alátámasztja, hogy azoknál a gyermekeknél, akik családjukban egy vagy több háziállattal nőttek föl, kevesebb allergiás került ki, minta azok közül, akik nem tartottak otthon állatot.