„Áldást, békességet az új esztendőre!” – Apaszemmel
Módosítva: 1/26/2014 Szerző: Küttel Dávid 2 perc Apaszemmelprogram
Sajnos a címben leírt szavakat ma már ritkán használjuk, pedig a szürke hétköznapokban nemegyszer jól jönne egy kis áldás, és egy picit több békesség. Idén ráadásul elhatároztuk, hogy keresztény keretek között is hitelesítjük házasságunkat, ami áldás nélkül nem megy. A békességet pedig tiszta szívemből kívánom mindenkinek, mert úgy érzem, erre tényleg szükségünk lesz az új esztendőben!
Itt állok apaként, igazgatóként, zenészként, és próbálok minden jót kívánni a családomnak, barátaimnak, a közönségnek, és Önöknek! Nagyon nehéz, mivel az eddigi tapasztalataim szerint semmivel nem lesz jobb ez az év, mint az előző volt. Egy fővárosi kisvállalkozás vezetőjeként azt látom, hogy minden évben többet kell dolgozni, de a fizetésünk ugyanannyi marad. Szülőként, amit látok a közoktatásban, az egyre kiábrándítóbb, zenészként pedig keresem a közönséget, aki még hall, lát, olvas, befogad... Közhelyek, de ez van.
Ami biztatást kaptam decemberben, az viszont nagyon fontos! A gyerekek! Én néptáncpedagógusként kezdtem a munkám, és több mint 12 évig a Bihari Művészeti Iskolában dolgoztam. A gyerekeim számának növekedésével fordított arányban alakult a pedagógiai munkám. Nagyon nehéz volt ezt kimondani, de a saját gyerekeim szempontjából átmenetileg megérte. Idén télen viszont újra bemerészkedtem a gyerekek közé, de most „sima” iskolák alsó tagozatába, ahol nemcsak tánctanárként, hanem zenészként is próbáltam adni a srácoknak valami plusz dolgot. Barátommal, Szokolai Dongó Balázzsal és megannyi hangszerrel tettük ezt, azzal a céllal, hogy zenéljünk, táncoljunk, szavaljunk, EGYÜTT. Minden héten vállaltam 3 órát, és a hatás leírhatatlan! Aki visszahúzódó, az beszáll a zenekarba, aki szeret ugrálni, az táncol, aki imád szerepelni, az énekel és szaval. Nekem pedig azért fontos, mert minden ilyen alkalom után úgy érzem magam, mintha kicseréltek volna.
Fogadalom:
- Továbbra sem dohányzom!
- Minden hónapban négy alkalommal elmegyek sulikba muzsikálni!
- Idén valóban elveszem gyermekeim anyját feleségül! – már ha találok papot, tiszteletest, pópát vagy valakit, aki szentesíti azt a szövetséget, ami köztem és a feleségem között van, hat gyerek és még több év „vadházasság” után.
Minden gyereknek rajzolásban, zenében, táncban és versekben gazdag új esztendőt kívánok, a felnőtteknek békességet, magunknak pedig kitartást és a fent említett „áldást”! Hátha idén összejön...