Az alagút szindróma típusai, okai, tünetei és kezelése

Az alagút szindróma okai

Izmaink mozgatásáért, illetve az érző funkciókért alapvetően a perifériás érző-, illetve mozgatóidegek felelnek. Ezek az idegek általában más anatómiai képletek (izmok, inak, csontok, erek) által határolt vájatokban, alagutakban futnak, sokszor az erekkel együtt. Amennyiben ezek a vájatok valami miatt beszűkülnek, az idegek nyomás alá kerülnek, amely jellegzetes tüneteket okoz. Az ideg emellett sajnos károsodhat is, amely hosszú távon súlyos szövődményekkel, funkciókieséssel járhat.

Mi válthatja ki az alagút szindrómát?

Számos probléma vezethet az alagutak beszűküléséhez:

• Az adott végtag folyamatos használata, túlterhelése, ismétlődő mozdulatok
• Vízvisszatartással járó állapotok (hormonális változások, például menopauza)
• Cukorbetegség, elhízás
• Sérülések, illetve nem megfelelően gyógyult, például hegesedett korábbi traumák
• Ízületi gyulladás, amely során megduzzadhatnak például a vájatok felett futó inak
• Az ízület fejlődési rendellenességei, csontkinövések

A fenti problémák jó részében van egy közös pont. Ez pedig az ödémák kialakulása; a vizenyők ugyanis az adott szövetek megnövekedett térfogata miatt nyomást gyakorolnak a vájatokban futó idegekre és erekre.

Bár a fenti állapotok kialakulásában szerepet játszhatnak mentális tényezők is, ezek finoman szólva is másodlagosak. Az alagút szindróma lelki okai tehát nem érdemelnek szót, inkább az életvitel, illetve a mozgásszervi problémák szempontjait kell vizsgálni.

Az alagút szindróma tünetei

Az alagút szindróma több fajtájáról is lesz majd részletesebben szó. De érdemes addig is áttekinteni az általános tüneteket:

• Zsibbadás, tűszurkálás-szerű érzés, „mintha hangyák mászkálnának a bőrömön”
• Égő érzés, fájdalom, amely időnként fokozódik (gyakran éjszaka)
• Gyengeség, az adott végtag kisebb erőkifejtésre képes
• Ügyetlenség, mozgáskoordinációs problémák
• Az érzés, tapintás sérül

Az alagút szindrómák során sajnos idővel károsodnak az idegek. Amennyiben a probléma nem kerül idejekorán azonosításra, kezelésre, sajnos még az adott végtagok sorvadása is előfordulhat.

Az alagút szindrómák diagnosztizációja és kezelése

Sajnos sok esetben későn azonosítják az alagút szindrómát, mert a neurológiai vizsgálatok során gyakran agyi, illetve gerincvelői elváltozást, például gerincsérvet keresnek elsőként. A betegség azonosítása során a neurológus számba veszi a beteg tüneteit, majd speciális diagnosztikai vizsgálatokat végez:

• Az elektroneurográfiás (ENG) vizsgálatok során meg lehet határozni az idegek ingerületvezetési sebességét, így meg lehet találni, hol érte károsodás az ideget.
• A képalkotó eljárások (ultrahang, röntgen) segítségével pedig azonosítani lehet az anatómiai elváltozásokat, így sokszor ki lehet deríteni, mi is okozza a tüneteket.

A kezelés minden esetben személyre szabott; a beavatkozásokat az orvos a tünetek súlyosságának megfelelően választja ki. Amennyiben nem túl súlyos a probléma, a konzervatív kezelés (nem műtéti kezelés) is elegendő lehet. Ha viszont nagyon előrehaladott az alagút szindróma, akkor már csak a sebészeti beavatkozás jelent megoldást.

Az első lépés általában az adott végtag pihentetése, kímélése. A legideálisabb, ha a beteg éjszaka és nappal is stabil helyzetben, sínnel rögzíti a végtagot. De emellett az is előfordulhat, hogy pont a fizikoterápia, az átmozgatás fogja enyhíteni az idegekre helyeződő nyomást. Ezeket a gyakorlatokat mindenféleképpen az orvos, illetve fizikoterapeuta ajánlja!

A fájdalom és gyulladás enyhítése ezen felül történhet jéggel, illetve kenőcsökkel is. Az alagút szindróma krém (szteroidtartalmú, gyulladáscsökkentő készítmény) segítségével is kezelhető, bár ez csak a tüneteket enyhíti. De kezelhető az alagút szindróma gyógyszer szedésével is; számos szisztémás, azaz az egész szervezetre ható gyulladáscsökkentő is enyhítheti a tüneteinket. A súlyosabb esetekben szteroidos injekciót ad be az orvos.

A probléma előrehaladott stádiumában pedig már csak a műtét jelent megoldást. Az alagút szindróma műtét során az orvos vagy endoszkóppal, vagy hagyományos módon hozzáfér az érdekelt területhez, és átvágja a vájatot felülről borító kötőszövetet. Ilyenkor azonnal megszűnik az idegre helyeződő nyomás. Ezután a tünetek is gyorsan enyhülni kezdenek, néhány hét alatt gyógyult a beteg. Természetesen kontrollokra szükség van, illetve a fizikoterápiás rehabilitáció is indokolt lehet.

Az alagút szindróma leggyakoribb típusai

A kéztőalagút szindróma

A kéztőalagút szindróma (carpalis alagút szindróma) a leggyakoribb alagútszindróma, amely során a csukló belső oldalán futó nervus medianus ideg érintett. Leginkább a 40-60 év körüli nőket érinti, de nemcsak náluk fordulhat elő. Általában a domináns kezet érinti, és gyakoribb azoknál, akik számítógépes munkát végeznek, illetve a kezükkel dolgoznak.

A kéztő alagút szindróma tünetei

A kéztő alagút szindróma tünetei tipikusak: jellegzetesen a hüvelykujj, a mutató-, illetve a középső ujj zsibbad és fáj. Az ujjak zsibbadása és fájdalma sokszor éjjel jelentkezik, illetve fokozódik, jelentősen rontva az alvás minőségén. A kéztő alagút szindróma kezelése házilag csak a nagyon enyhe esetekben lehetséges kíméléssel, gyulladáscsökkentéssel. Az esetek túlnyomó többségében orvoshoz kell fordulni, aki aztán dönt a kezelés menetéről.

A cubitalis alagút szindróma

A cubitalis alagút szindróma, más néven a könyök alagút szindróma a könyök külső oldalán futó ideg nyomódása, sérülése következtében alakul ki. Emögött állhat a könyököt ért sérülés, illetve fennálló ízületi bántalom. A fájdalom, zsibbadás tipikusan a kisujjon és a gyűrűsujjon, valamint ezen ujjak vonalában a tenyéren és az alkaron jelentkezik.

A peroneus alagút szindróma

A peroneus alagút szindróma során a térd belső oldalán, majd a szárkapocscsont mellett lefutó nervus peroneus kerül nyomás alá. A zsibbadás és fájdalom tipikusan a lábszár külső részén, a térd mellett, illetve a lábfej felső részén jelentkezik. Sok esetben azoknál alakul ki, akik sok időt töltenek keresztbe tett lábbal. De a sokáig viselt, térd fölé érő gipsz, illetve szoros zokni viselése is kiválthatja!

A Thoracic outlet szindróma

A csak TOS-nak rövidített szindróma esetén a karokat beidegző idegfonat érintett. Több helyen is eredhet a probléma: az idegfonat összenyomódása történhet a nyakon, bizonyos izmok között, illetve a kulcscsont és a lapocka, illetve a kulcscsont és az első borda között. Általában megerőltetés, ízületi bántalom okozza. Gyakran előfordul azoknál, akik munkájuk során huzamosabb ideig felemelve tartják a karukat (pl. szobafestők). A tünetei sokfélék lehetnek: jellemző a lapockánál megjelenő nyomásérzékelés, illetve a kézen, valamint alkaron jelentkező fájdalom és zsibbadás.

Szeretném megtekinteni a Szimpatika kínálatában kapható fájdalomcsillapítókat!

Borítókép: freepik.com