A zenetanulás fejleszti a gyermekek agyműködését

A zenei nevelés minden formájában nagyon fontos, hogy a gyerekek a saját szintjükön találkozzanak a zenével, hiszen a különböző életkorú gyerekek érzékszervi és zenei befogadóképessége nagyon különböző. A hangszerekkel való első találkozás óvodáskorban, de legkésőbb hétéves korig ajánlott; hat- és nyolcéves kor között kifejezetten érzékeny a kisgyermek agya a zenetanulás hatásaira. A hangszerek megszólaltatásához ugyanis az agy érző mezőit (látó és hallókéreg) kell összehangolni a motoros mezőivel (kézmozgatásért, ujjmozgásért felelős agyterületek). Ha ez a fenti életkorban rendszeresen megtörténik, akkor az agy mozgató és érző mezői között különösen erős kapcsolatok jönnek létre, amelyek a felnőttkorban segítik majd a térbeli koordinációt, a tervezést és kivitelezést.

Mozart-hatás

A gyerek klasszikus zenei koncertre és Ringató foglalkozásra való hurcolása nem csak „sznobképzésre” alkalmas: a csecsemőkori zenehallgatás a fejlődő idegpályákra is hatással van. Az újszülöttek több milliárd idegsejttel születnek, ezek a sejtek pedig az első életév során kapcsolatokat alakítanak ki egymással. Az idők során azok az idegsejtkapcsolatok, amelyeket gyakran használ a kisbaba, megerősödnek.

Ha sok zenét hallgat, akkor a zenehallgatáshoz, zeneértéshez szükséges idegsejtkapcsolatok erősödnek meg. Ezek pedig részben ugyanazok az idegpályák, amelyek például a térbeli gondolkodásért felelősek. Egy kutatás szerint klasszikus zene hallgatása alatt vagy közvetlenül utána a felnőttek gyorsabban képesek puzzle-t összerakni, mint zene nélkül: a zenehallgatás aktiválja a térbeli gondolkodásért felelős pályákat. Mindez átmeneti: a „Mozart-effektus”, azaz az egyszeri klasszikus zenehallgatás okosító hatása néhány percig, maximum egy óráig tart. Rendszeres zenehallgatással viszont rendszeresen tréningezzük ezeket az idegsejtkapcsolatokat.

Babakoncertek

A Művészetek Palotájában kifejezetten kisbabáknak is szerveznek koncerteket: ezekben a zenedarabokat úgy állítják össze, hogy a hangzás a csecsemők és kisgyerekek befogadóképességéhez igazodjon. A műsor harminc percig tart, a babák pedig a színpad előtt leterített szőnyegen kúszhatnak-mászhatnak közben, de persze fegyelmezetten is ülhetnek a szülők ölében. A koncerteket a csecsemők mellet az egy-, két- és hároméves korosztálynak ajánlják, és ennek megfelelően jellemzően hétköznap délelőtt rendezik meg őket.

Ringatók

A koncertektől eltérő koncepciót követnek a Ringató foglalkozások, amelyek szerte az országban és néhány külföldi városban is elérhetőek. A Ringató Kodály Zoltán elképzelésének megfelelően már kisbabakortól (valójában magzatkortól) kezdődő zenei nevelést követ. A Ringató nem előadás, nem műsor, hanem közös program: a részt vevő felnőttek közösen énekelnek, a gyerekek pedig azt csinálnak, amit akarnak. A foglalkozásokat előre megtervezi a vezető, de a hangulatnak és a csoportösszetételnek megfelelően helyben alakulhatnak is.

Fontos, hogy élő zenéről van szó, felvételeket nem hallgatnak, énekszó, esetleg pár perces hangszerjáték fér bele az általában félórás programba. A foglalkozásokról a ringato.hu oldalon település szerint is tájékozódhatunk.

Forrás: https://divany.hu/poronty/