Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

A tumormarkerek fontossága és értékelése

Módosítva: 10/9/2024 3 perc AktuálisDiagnosztikaRákszűréslaboreredményekÖsszes cikk
A civilizált társadalmakban a leggyakrabban halálhoz vagy tartós rokkantsághoz vezető betegségcsoport – mely gyakran a fiatal vagy középkorú embereket is érinti – a rosszindulatú daganatoké. Milyen jelzésértékkel bírnak az egyes tumormarkerek?

A rákszűrésnél igen sok esetben érdemes megállapítani az ún. tumormarkerek szintjét. A tumormarkerek olyan fehérjék, melyek szintje jelzésértékkel bír egyes rosszindulatú daganatok meglétére, súlyosságára, nagyságára nézve.

Jellemző, mérhető és használható tumormarkerek:

AFP

A máj, a here és a petefészek bizonyos daganatainak szűrésére és a terápiájuk monitorozására alkalmas. Az AFP szintje emelkedik még májkárosodás esetén is: ilyenkor az AFP-szint rendszerint tartósan és krónikusan magas. Ha az AFP koncentrációja hirtelen – minden különösebb ok nélkül – emelkedik, az esetleges tumor megtalálása érdekében általában valamilyen képalkotó eljárás (ultrahang, CT vagy MRI) elvégzése szükséges.

CEA

Elsősorban a daganatkezelés hatékonyságának követésére alkalmazzák, önmagában a daganat kimutatására nem alkalmas. Vastagbélrák, májzsugor, erős dohányzás, vastagbélgyulladás, emlő-, gyomor-, tüdő- vagy hasnyálmirigyrák esetében emelkedik a szintje. Mivel dohányosoknál a vér CEA-szintje normál esetben is magasabb, mint a nem dohányzóknál, ezért az előbbi csoportnál a CEA-eredmény értékelése nehezebb. Ilyenkor alapvetően kissé magasabb normálérték-tartománnyal kell számolni.

PSA

Prosztatarák esetén emelkedik a szintje. A daganat felfedezésén túl segít a prosztatabiopszia (szövettani vizsgálat) szükségességének eldöntésében, a prosztatarák-kezelés hatékonyságának monitorozásában és a prosztatarák kiújulásának kimutatásában. Nagy esetszámú statisztikák felhívják a figyelmet arra, hogy gyakori az álpozitív eredmény, ezért a legújabb irányelvek szűkítették az indikációs területét. Javasolt ultrahangos vizsgálattal egybekötni.

CA-125

Petefészekrák kezelésének monitorozására alkalmas. A szűrés hatékonyságát korlátozza, hogy a petefészekrák eseteinek 20 százalékában a szintje nem emelkedett, így a negatív lelet nem jelenti azt, hogy a betegség kizárható. A használhatóságot más oldalról korlátozó szempont, hogy a CA-125 szintje számos más esetben is megemelkedhet: normálisan emelkedett lehet a terhesség korai szakaszában és menstruáció alatt, illetve medencegyulladás, endometriózis, valamint néha hepatitisz és májcirrózis esetén is.

HE-4

Petefészekrák esetén emelkedik a szintje. Ma a CA-125 markerrel együtt használják, együttes mérésük segít elkülöníteni a CA-125 petefészekráktól független emelkedését. Sőt, a HE-4 szintje sok esetben már hónapokkal korábban megemelkedik, mint a CA-125, illetve petefészekrák-kezelés esetén korábban jelzi, ha a rák visszatérne.

CA 15-3

Az emlőrák kezelésre adott reakciójának ellenőrzésére, valamint esetleges kiújulásának figyelésére alkalmas. Szűrésre sajnos nem megfelelő, mivel nem specifikus, és nem eléggé érzékeny a korai emlőrák kimutatására. Továbbá a CA 15-3 emelkedett szintjét nem csak emlőrák okozhatja, a negatív eredmény pedig nem zárja ki az emlőrák jelenlétét. A CA 15-3 meghatározását csak a kezelés monitorozására célszerű használni.

CA 19-9

Segít különbséget tenni a hasnyálmirigyrák és az epevezetékrák, valamint egyéb állapotok között; használható a hasnyálmirigyrák terápiájára adott válasz monitorozására, valamint a rák kiújulásának a megfigyelésére. A CA 19-9 ugyanakkor nem elég érzékeny és specifikus a tünetekkel nem rendelkező emberek szűrésére, mivel ilyen irányú használatakor túl sok álpozitív és álnegatív eset fordult elő. Hasnyálmirigyrák gyanúja esetén további vizsgálatok (pl. CT, ultrahang, endoszkópos vizsgálat) elvégzését indikálhatja a szakorvos. Hasnyálmirigyrák által leginkább érintettek a dohányosok, az 50 év felettiek, azok a férfiak akiknek a családjában már előfordult a betegség, továbbá cukorbetegek, krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők és egyes foglalkozási ártalmaknak (bizonyos vegyszerekkel és festékekkel való rendszeres érintkezésnek) kitett személyek.

S-100

Melanoma malignum diagnosztizálására és más rosszindulatú tumoroktól való  megkülönböztetésére használják. Ezenkívül szintje emelkedett lehet karcinoidok, porcdaganat, nyálmirigydaganat vagy emlőrák esetében is.

NSE

Elsősorban kissejtes tüdőrák és neuroblastoma esetében emelkedett a szintje.

TPA

Tüdő-, emlő-, bél- vagy hólyagrák kezelésének nyomonkövetésére használják.

CA 72-4

Leginkább a gyomorrák, vastagbélrák vagy petefészekrák mutatója lehet, amelyet a tumor nyomonkövetésére, korlátozott mértékben a diagnózis felállítására használnak.

Chromogranin A

Karcinoid tumorok, pheochromocytoma, neuroendokrin tumorok vizsgálatára alkalmas. Szintemelkedése nem specifikus daganatokra: előfordulhat még többek között krónikus bérgyulladás, májbetegség, veseelégtelenség esetén, vagy stresszes állapotban.

FONTOS!

Szinte minden tumormarker-vizsgálatra igaz, hogy ezek nem elsődleges „tumorkereső” módszerek, csak a többi vizsgálati eredménnyel együttesen értékelhetők. A tumormarkerek a szervezetben normális esetben is – bár alacsony szinten –meglévő anyagok, melyek szintje nem csak rosszindulatú betegség esetén emelkedhet meg. Ugyanakkor oda kell figyelni arra, ha a szintjük emelkedett, mivel ez utalhat arra, hogy valamilyen kóros folyamat – akár daganat kialakulása – zajlik a szervezetben.


Forrás: https://www.speedmedical.hu/

A civilizált társadalmakban a leggyakrabban halálhoz vagy tartós rokkantsághoz vezető betegségcsoport - mely gyakran a fiatal vagy középkorú embereket is érinti - a rosszindulatú daganatoké. Milyen jelzésértékkel bírnak az egyes tumormarkerek?