„2011 nyaráig jogszabályi keretek között zajlott a közétkeztetés, ám 2011. augusztus elsejétől csupán egy táplálkozás-egészségügyi ajánlás szabályozza a rendszert – ismertette Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcentrum dietetikusa. – Mivel jelenleg közétkeztetést szabályozó jogszabály nincs hatályban, ezért a közétkeztetést végző intézményeknek nem kötelessége a speciális diétát igénylő gyermek ellátása, sőt még a normál táplálkozási igényű gyermekek étkeztetésével kapcsolatban sem kötelező az egészséges táplálkozási irányelvek betartása.”
Diétás étrend iránti igény
Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet több felmérést is készített az országban, hogy kiderüljön, milyen mértékben van igény speciális diétára az iskolákban és óvodákban. 2008-ban több mint 3000 iskola bevonásával vizsgálták meg az általános és középiskolák élelmezési rendszerét (MENZA, 2008). A megkérdezett iskolák 24%-ában volt igény diétás étkeztetésre, ezeknek csupán 16%-a tudta biztosítani a speciális étrendet. Az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban 2009-ben és 2013-ban is készült egy felmérés. A vizsgálatokból kiderül, hogy az óvodák 42%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étkeztetést igényelt. 2009-ben ezeknek az óvodáknak alig a fele, míg 2013-ra már az óvodák csaknem háromnegyede tudott speciális étkeztetést biztosítani, ami jelentős javulásnak tekinthető.
Menzarendelet – 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet
2014 első felében nyilvánosságra hozták az ún. menzarendelet tervezetét, mely kötelezi a közétkeztetőket az egészséges alapanyagok használatára, alacsony só-, cukor- és zsiradéktartalmú étrend összeállítására. Emellett kötelezővé teszi diétás étrend biztosítását azon gyermekek számára, akiknek szakorvos által igazoltan speciális diétát kell tartania – tehát minden ételallergiásnak és -intoleranciásnak, cukorbetegnek, lisztérzékenynek vagy esetleg halmozott problémával rendelkezőnek. A jogszabály alapján diétás étrendet csak dietetikus tervezhet, és diétás étlapot is kizárólag ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A speciális ételeket diétás szakácsnak kell készíteni, vagy az ételkészítés során dietetikusi felügyelet szükséges, a keresztszennyeződés elkerülése és az eltérő ételkészítési eljárások miatt. Eredetileg a rendelet bevezetésére 2014. szeptember elsején került volna sor, de augusztusban bejelentették, hogy a jogszabály csak 2015 januárjától lép hatályba. Ennek oka az, hogy sok közétkeztetést végző intézmény szerint kevés felkészülési időt kaptak az alapanyagok beszerzésére és a szerződések megkötésére.
Pozitív változások
Jó hír a szülőknek és a gyerekeknek, hogy számos óvoda és iskola augusztusra mégis megoldotta a diétás étkeztetést: legtöbb esetben egy külső cégtől rendelnek az egyéni igényeknek megfelelő diétás menüket. Ennek van előnye és hátránya is. Előnye, hogy nem a szülőnek kell az ennivalót otthon elkészíteni a gyermekének, így az érintett gyerekek kevésbé vannak kirekesztve a diétát nem igénylő társaik közül. Nem elhanyagolható az sem, hogy szakképzett személyzet készíti el az ételt. Ellenben nagy hátránya, hogy gazdasági megfontolásból a legtöbb esetben egyszerre több allergént is kihagynak az étrendből. Így például egy tejfehérje-allergiás gyermeknek nagy valószínűséggel nem csak a tejet és tejtermékeket kell mellőznie, hanem a glutént, tojást, esetleg szóját, mogyorót is. Ez azért jelent problémát, mert ha túl sok felesleges megszorítást tartalmaz az étrend, akkor ez hosszú távon különböző tápanyagok hiányához vezethet.
Közös erővel
„Azokban az óvodákban és iskolákban, ahol ebben az évben sem tudnak diétás étrendet biztosítani, a szülők továbbra is kénytelenek otthon elkészíteni az ételeket. Megkönnyíthetik gyermekük beilleszkedését, ha ugyanazokat az ételeket készítik el számára, mint amit a többiek is kapnak, természetesen speciális alapanyagok segítségével. Érdemes a szülőknek időt szánni arra, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó óvónők, tanítók is tisztában legyenek a diétával, az alkalmazható alapanyagokkal és a lehetséges veszélyforrásokkal. Ha egy intézményben több gyermeknek is diétára lenne szüksége, akkor érdemes a szülőknek összefogni és közös erővel lobbizni a diétás étrendekért” – tanácsolja Varga Dóra. Összegezve megállapíthatjuk, hogy ha nem is túl gyorsan, de legalább jó irányba haladunk. Egyre több óvoda és iskola ismeri fel, hogy szükségszerű a diétás étkeztetés biztosítása, még ha erre az állam egyelőre nem is kötelezi őket. Évekig működhetett jogszabályi keretek nélkül a közétkeztetés, de idén végre bemutatásra került a menzarendelet – bízzunk benne, hogy januártól valóban be is vezetik.
Forrás: www.egeszsegaruda.hu