A mozgás mellett ki kell emelni a folyadékok szerepét is. A felnőttek szervezetének több mint 60%-a víz. A víz nemcsak oldószer, hanem az oldott anyagok és a tápanyagok szállításáért is felelős. Segíti az anyagcseretermékek mielőbbi kiürülését a szervezetből. Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) a nők számára 2 literben, míg a férfiaknak 2,5 literben határozta meg napi ajánlott folyadék bevitelt. Ebbe nemcsak a víz számít bele, hanem az elfogyasztott italok, és az élelmiszerek folyadéktartalma is. Sajnos, napjainkban is komoly problémát jelent, hogy az emberek átlagos folyadékbevitele nem éri el az ajánlott napi mennyiséget. Figyeljünk arra, hogy nemcsak a nagy melegben, hanem a hűvösebb időszakban is elegendő folyadékot fogyasszunk. A téli időszakban a folyadékpótlásra jó alternatívák a teák, amik készülhetnek például bodzából, csipkebogyó és hibiszkusz keverékéből. A gyógyteák, levesek mellett azonban ne feledkezzünk meg a vízről és az ásványvizekről sem. A jól hidratált szervezet hatékonyabban végzi a kiválasztási és egyéb folyamatokat.
A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata
A bélrendszer akár egy külön kis világot is képezhet a szervezetben, hiszen számos „élőlénynek” ad otthont. Közel 1,5 kg-nyi mikroorganizmussal „élünk” egy fedél alatt, és ebből a baktériumok és mi is profitálunk. Nem csak vitaminokat termelnek nekünk, hanem az egészségünk megtartásában is fontos szerepük van. Ez a hatalmas baktériumtömeg egyrészt a születéskor kerül a szervezetünkbe, amikor a magzat áthalad az anyai szülőutakon és újszülötté válik, másrészt a szoptatással és a mindennapi játék során a tárgyak szájbavételével, majd a nyál lenyelésével is jelentős mennyiségű baktérium telepszik meg bélnyálkahártyánkon. Az antibiotikus kezelések során ennek a bélflórának az egyensúlya bomlik meg, ami szövődményekkel járhat, ugyanis a kezelés hatására eltolódhat a különböző típusú bélbaktériumok aránya. Ezért nagyon fontos ilyen kezelés után a normális bélflóra visszaállítása. Ezt segítő hatásos készítmények a probiotikumok, melyek alkalmazásával a bélflóra leggyakoribb baktériumait igyekeznek visszatelepíteni, ilyenek például a lactobacillusok, vagy a bifidobaktériumok. A probiotikumok képesek továbbá fokozni a makrofágok aktivitását, az IgA típusú ellenanyag termelését, valamint meggátolják a káros baktériumok megtapadását a bélfalon. Hogy pontosan hány faj található meg a különböző mikrobákból, még nem ismert teljesen, de a tudomány intenzíven próbálja meg feltárni a Human Mikrobiome Project keretében. A program fő célja meghatározni a szervezet különböző részeiben (orrnyálkahártya, szájnyálkahártya, bőr, bélrendszer és a húgyutak) fellelhető baktériumközösségek összetételét, illetve azok szerepét az egészség fenntartásában és a betegségek kialakulásában.
Forrás: Táplálkozási Akadémia