A szinte kimondhatatlan nevű terápiáról egyre többet hallani. És csak jót. Érintéssel serkenti a szervezet természetes öngyógyító folyamatait, csökkenti a stresszt, javítja az immunrendszer működését, visszaadja a fizikális életerőt, és jó közérzetet biztosít.
Egy amerikai orvos, dr. Sutherland az 1800-as évek végén jött rá arra, hogy az embernek felnőtt korára sem nő be a „feje lágya", a koponyacsontok finom mozgatása serkenti a test regenerációját. 1970-es évek közepén egy koponyasebész, John E. Upledger kezdett érdeklődni a módszer iránt.
Létrehozott egy kutatócsoportot, melynek tagjai bebizonyították, hogy a koponyacsontok elmozdíthatók. Kidolgozták azokat a módszereket, melyekkel korrigálhatók a kóros koponyacsontmozgások.
A terapeuta különlegesen gyengéd mikromanipulációval gyakorol hatást a csont- és izomrendszerre, az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre, a különböző szervekre, a kötőszövetekre, a testnedvekre és a test energiarendszerére is. A kezelés egyáltalán nem fájdalmas, az érintés súlya, mértéke, amivel a terapeuta a testhez ér, alig ötgrammnyi.