A húgysavszint egészséges életmóddal befolyásolható

Érdemes tudni, hogy a magas húgysavszint nem minden esetben okoz köszvényt: sokkal többen érintettek ebben a problémában, mint ahányan köszvényesek lesznek. Azzal is szembe kell néznünk, hogy nem csak anyagi jólét mellett fenyegethet bennünket a magas húgysavszint veszélye. Túlsúly, elhízás esetén ugyanúgy ellenőriztetni kell vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket vagy a vércukorszintet, mivel a legfrissebb hazai felmérések szerint az ország lakosságának 15-17%-ánál fordul elő emelkedett húgysavszint!

De mi is az a húgysav?

A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purinvegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint fele a táplálékkal bejutó purinok anyagcseréjének végterméke, míg a másik fele a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatokból származik. Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav legalább 2/3-a a veséken, kisebb része a bélrendszeren keresztül ürül ki, de tartalmaz valamennyi húgysavat az izzadság is. A húgysav nem halmozódik fel a szervezetben addig, amíg a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van.

Honnan tudható, hogy magas a húgysavszint?

A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.

Normál érték:

Vérben férfiaknál: 220-420 µmol/L

Vérben nőknél: 140-340 µmol/L

24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48-4,43 mmol/nap

Miért probléma a magas húgysavszint?

Köszvény

Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük. A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében az enzimműködés öröklött zavara áll. Másodlagosnak, azaz szerzett formának tekinthetők azok a magas  húgysavszinttel járó állapotok, melyek kialakulásában közrejátszik az elhízás, az egészségtelen összetételű, húsokban bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás stb.

Vesekő

A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést.

Köszvény és vesekő esetén, a fájdalmak okozta betegségérzet miatt a páciensek átmenetileg követik az életmódbeli és étkezési ajánlásokat. Sajnos azonban, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, illetve oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmód-terápiában. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről időre visszatérnek.

Szív- és érrendszeri betegségek

Magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez azokat is érinti, akiknek nincs sem köszvénye, sem veseköve. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, nők esetében a magas húgysavérték komolyabb veszélyeztető tényező.

Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?

A húgysavtermelődés fokozódik:

- Magas purintartalmú ételek bőséges fogyasztásakor, amely egyben túlzott fehérjebevitelt is jelent (húsok, halak, belsőségek)

- Különböző eredetű megbetegedések miatt: leukémia, vérszegénység, policitémia vera, ólommérgezés

- Daganatos betegségek terápiájának következtében

Csökkent kiválasztás esetén:

- Ha a vese húgysavkiválasztása nem megfelelő: vesebetegségek, cukorbetegség esetén

- Hirtelen fogyás mellett, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást

- Alkoholfogyasztás – elsősorban sör és röviditalok – eredményeként, mivel ez fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást

Gyógyszerfogyasztás hatására:

- Egyes vízhajtó gyógyszerek mellékhatásaként

Metabolikus szindróma mellett:

- A magas húgysavszint az esetek kb. 30%-ában alakul ki a metabolikus szindróma „halálos négyese” (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, cukorbetegség) mellett, ami köszvényes panaszokat is okozhat.

Hogyan csökkenthető a húgysavszint?

- Tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint. Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1-3 kg, hogy ne keletkezzenek ketonok a zsírégetés során.

- Ajánlott az alkoholfogyasztás kerülése.

- Kerülni javasolt a sok purint tartalmazó táplálékok túlzott fogyasztását, oda kell figyelni a fehérjeforrások minőségi megválasztására, purintartalmára azért, hogy a megszorítás semmiképpen ne vezessen hiányos fehérjebevitelhez.

- Hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni: szigorúbb esetben napi 100- 200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.

Igen magas purintartalmú élelmiszerek (250 mg/100 g felett): belsőségek, lóhús, szardínia, hekk, tonhal, pisztráng.

Magas purintartalmú élelmiszerek (150-250 mg/100 g között): csirke- és pulykamell, sertéshús, marhahús, bárányhús, borjúhús, lazac, hering, ponty.

A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmóddal és táplálkozással. Az ajánlások megvalósítása átgondolt lépésnek bizonyulna, hiszen a magas húgysavszint – a gyógyszeres  kezelés mellett – étrenddel is befolyásolható.

Hogyan táplálkozzunk?

A jó választáshoz táplálkozási alapismeretekre van szükség, ugyanis minden „gyógyító” étrend alapja az, hogy egészséges összetételű legyen. Ehhez igazodnak a különféle betegségek speciális igényei, így a magas húgysavszint esetén a purinbevitel csökkentése.

Energia:

Magas húgysavszint gyakrabban alakul ki túlsúlyos vagy elhízott egyéneknél, számukra a mérsékelten energiaszegény étrend javasolt. Cél a lassú mértékű fogyás, ezért általában napi 1500-2000 kcal energiatartalmú étrendet ajánlott összeállítani, rendszeres testmozgással kombinálva. A lassú fogyás előnye, hogy az étrend könnyebben és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt.

Fehérjék:

Magas húgysavszint esetén kerülni kell a sok purint tartalmazó táplálékokat. A húsok mennyiségi és  minőségi megszorítása mellett mellőzzük a hús anyagait szintén tartalmazó hús-, csont- és erőleveseket, továbbá a halászlét, kocsonyát, pecsenyelét is, hiszen ezek levébe kifőnek a panaszokat kiváltó anyagok. Panaszmentes időszakban kis mennyiségben beépíthető az étrendbe némi húsféle, elsősorban csirke- és pulykacomb, és a gépsonkajellegű felvágottak. A húsokat hideg vízben lehet kissé előfőzni, majd a főzőlevet leöntve egyéb módon – párolva, sütve – elkészíteni. Hideg vízben előfőzve a húsokban levő purin kioldódik a főzőlébe, így az elfogyasztandó hús purintartalma alacsonyabb lesz.

Fontos tudni, hogy noha a halak nagyon egészséges fehérjeforrások, azonban a halak húsa is hús, ami purint tartalmaz. A tejtermékek fogyaszthatók fehérjeforrásként, de energiaszegény étrend esetén az alacsonyabb  zsírtartalmúak (sovány sajtok, túró, joghurt, kefir) ajánlottak közülük. Köszvényes panaszok idején a húsokat és húskészítményeket átmenetileg ajánlott kihagyni az étrendből.

Zsírok:

A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van. Ezért a testtömeg csökkentését célzó étrendben előtérbe kerülnek a zsiradékszegény konyhatechnikai fogások: főzés, párolás, sütéshez alufólia, sütőfólia használata. Olajok közül a préselt olajok összetétele kedvezőbb, és ezeket célszerű hevítés nélkül használni (pl. salátákhoz). A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,  viszont egyes halak húsának is magas a purintartalma. Mivel heti 2-3 alkalommal lenne előnyös tengeri halat enni, maximum 10 dkg-os adagban válasszuk a tőkehalat (110 mg purin) vagy a makrélát (145 mg purin).

Szénhidrátok:

Hazánkban a lakosság fogyasztására jellemző, hogy az ajánlásokhoz képest az étrend kevesebb zöldségfélét és gyümölcsöt tartalmaz, ezért a szénhidrátbevitelünk formáján változtatni kell. Növelni kell az összetett, és ezzel együtt a nem emészhető szénhidrátok, azaz élelmi rostok bevitelét zöldségekből, gyümölcsökből és gabonafélékből készült termékek fogyasztásával. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéseként (melynek egyik kockázati tényezője a magas húgysavszint is) napi 60-80 dkg, változatos összetételű zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt lenne ajánlatos elfogyasztani.

Magas húgysavszint és cukorbetegség

A magas húgysavszint gyakran alakul ki a cukorbetegség mellett. Cukorbetegség esetén ügyelni kell a naponta és az étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére és azok vércukoremelő hatására. Érdemes az élelmiszereket időnként megmérve ellenőrizni, hogy mennyi az egy adagban elfogyasztható mennyiség. Cukorbetegség esetén kerülendő a cukor, szőlőcukor és a méz fogyasztása (mindez egyébként is luxusenergia). Tejből a benne levő tejcukor (laktóz) miatt legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomra  elosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) összes mennyisége legfeljebb napi 50 g lehet, melynek egy része származhat friss gyümölcsökből. Az édesítésre használható fruktóz alkalmazása azoknál sem javasolt, akik nem cukorbetegek, mivel kedvezőtlenül hat a húgysav- és a koleszterinszint alakulására, ezért a fruktózzal édesített élelmiszerek is kerülendők. Divatos étrendekben gyakran ellenségként kezelik a „szénhidrátokat”, pedig a rostos gabonatermékek,  zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök is szénhidrátokat tartalmaznak. A bennük levő rostok olyan nem hasznosuló szénhidrátok, amelyek ugyanakkor jó hatással vannak szervezetünk megfelelő működésére.

Élvezeti szerek

Az alkohol fogyasztása nem javasolt, ezen belül különösen kedvezőtlenül hatnak a húgysavszintre a sör és a röviditalok. A kávé, tea, kakaó beépítése az étrendbe megengedett, mert a bennük levő purinszármazékokat a szervezet  nem használja fel a húgysavképzésben, így nem növelik sem a vér, sem a szövetek húgysavszintjét.

A húgysavszintet csökkentő étrend alapjai

Testtömegcsökkentő étrend, egészségeseknek javasolt összetételben, a táplálékok minőségi válogatásával, mennyiségileg kontrollált purinbevitellel és megfelelő folyadékfogyasztással.

Kerülendők: energiadús, erősen fűszerezett ételek, belsőségek, egyes halak, húsok, vadhúsok, száraz főzelékfélék, édességek, alkoholos italok.

Javasoltak: növényi eredetű ételek, zöldségfélék, gyümölcsök, tojás, tej, tejtermékek.

Az ajánlott napi 5-6 étkezés valójában 3 főétkezés, és 2-3 alkalommal lehetőleg 100 kcal alatti, cukorbetegség esetén 10-20 g szénhidráttartalmú étel, ital fogyasztása.

Húsokból, halakból egy adagban 8-10 dkg-nyi mennyiség ajánlott, felvágottakból, sajtokból 3-4 dkg. Táplálkozási tanácsért forduljunk a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett végzettséggel rendelkező dietetikushoz, aki birtokában van az egészségi állapotot figyelembe vevő, személyre szabott étrend összeállításához szükséges tudásnak.

Forrás: https://mdosz.hu/