A gabonafélék fogyasztásával összefüggő panaszokról

Egyre gyakoribb probléma

„Ahogyan az allergiák esetében is, úgy a különböző, ételintoleranciával összefüggő problémák terén is az esetek számának emelkedése figyelhető meg napjainkban” – számol be tapasztalatairól dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. – Egyre többen küzdenek gyomorégéssel, gyomorfájással, és gyakori panasz a haspuffadás is. Emellett több vizsgálat kutatja a táplálkozás szerepét bizonyos betegségek kialakulásában. A ma legtöbbet »gyanúba kevert« élelmiszerek egyik csoportját kétségkívül a gabonafélék alkotják, különösen azok egyik alkotóeleme, a glutén. A lisztérzékenység és búzaallergia mellett az orvosi szakirodalomban megjelent egy új kórforma, amit gluténérzékenységnek is nevezhetünk.” 



Mi okozza a lisztérzékenységet?

A glutén a gabonák egyik összetevője, amelyet két fehérje alkot: a glutenin és a gliadinra. A lisztérzékenység – orvosi nevén cöliákia – a búzában, rozsban, zabban és árpában megtalálható gliadinnal szembeni túlérzékenységet jelenti.
Tünetei közé tartozik a hasmenés, hasfájás, puffadás, zsírszéklet, csecsemőknél és kisgyermekeknél az előredomborodó has, a fogyás, a fejlődés visszamaradása, és a rossz felszívódás miatti vas- és vitaminhiány. Későbbi életkorban csontritkulás is jelezheti a betegséget. Lisztérzékenység esetén, autoimmun jellegű folyamat következtében bélnyálkahártya-károsodás alakul ki. „Ha a beteg huzamosabb időn át az előbb felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszereket fogyasztja, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos károsodása jön létre – magyarázza a Budai Allergiaközpont orvosa. – A vékonybélben található bélbolyhok, amelyek a tápanyagok felszívódását biztosítják, képtelenek lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni.”

Búza- vagy gabonaallergia

„Mindkét néven előfordul, de azonos problémát jelöl. A panaszok létrejöttét a búza fehérjéire (az amiláz és tripszin inhibitorokra, ill. a gliadinra) adott kóros immunválasz okozza. Itt tehát szintén az immunrendszer érintettségéről beszélünk, patogenezisében a búzában megtalálható, specifikus IgE-antitestek központi szerepet játszanak, ez különbözteti meg a valódi allergiát az érzékenységtől – magyarázza dr. Hidvégi Edit. – A diagnózist azonban bonyolítja, hogy létezik nem IgE-mediált búzaallergia is, amit meglehetősen nehéz elkülöníteni a gluténérzékenységtől. Tünetei megegyeznek a táplálékallergiák jellemző gyomor-bél rendszeri tüneteivel. Emellett eldugult orr, fáradtság, asztma, erős tünetekkel jelentkező premenstruális szindróma (PMS), mandulagyulladás, szemkönnyezés, a koncentrálóképesség romlása, bélproblémák, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz jelezhetik a betegséget.”

Gluténérzékenység

Definíciója szerint a „gluténtartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetek nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél”. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá az angolban a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagyis „nem cöliákiás gluténérzékenység” elnevezést. Előfordulásáról pontos adatok feltehetőleg azért nincsenek, mert sok beteg öndiagnózis alapján, orvosi vizsgálat és tanács nélkül kezd gluténmentes diétába. Habár a betegség rizikófaktorait még nem ismerjük, az eddig elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy előfordulása fiatal- és középkorú nők körében magasabb. Ennek oka azonban az lehet, hogy e két csoport tagjai jellemzően többször próbálkoznak a megszokottól eltérő diétával, így esetükben könnyebb felismerni a betegséget. Mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a betegség fennállását, a diagnózisban is nagy szerepet kap a kizárásos diéta. „Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek – és nekem is volt nem egy olyan betegem – akinél nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliákiát, a bélbiopszia sem mutatott bélboholy-atrófiát, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a „nem cöliákiás gluténérzékenység” esetei – jegyzi meg dr. Hidvégi Edit.

A gluténérzékenység tünetei a glutén fogyasztását követő néhány órán vagy napon belül jelentkeznek, és leginkább az IBS tüneteihez hasonlítanak: hasfájás, a széklet megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozva jelentkezhet). Tünetei lehetnek még a fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak vagy karok zsibbadása, ekcéma vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység. Gyermekeknél a panaszok jellemzően a gyomor- és bélrendszer területén jelentkeznek hasfájás, illetve krónikus hasmenés formájában. Egyéb tünet náluk is a fáradtság lehet. A panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, de kiújulnak, ha az visszakerül a beteg étrendjébe.


Forrás: www.allergiakozpont.hu