Csupán a szárazföld 3 százaléka érintetlen

A vadon emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak és a Szaharának a részei. Az invazív, idegenhonos fajok, például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék súlyos károkat okoztak viszont Ausztrália honos fajaiban: a vizsgálat során nem találtak érintetlen területeket.

A tudósok javaslatai szerint kis számban vissza kellene telepíteni a fontos állatfajokat, például elefántokat vagy farkasokat a sérült régiókba, ezzel a lépéssel akár a világ szárazföldi területeinek 20 százalékán helyre lehetne állítani az ökológiai érintetlenség állapotát.

Korábbi elemzések arra jutottak főként műholdas felvételek alapján, hogy a Föld felszínének 20-40 százalékát csak kis mértékben befolyásolta az ember. A mostani tanulmány szerzői szerint azonban az erdő, a szavanna és a tundra felülről érintetlennek hathat, a talajszinten azonban hiányoznak a létfontosságú fajok. Az elefántok például terjesztik a magokat, miközben fontos tisztásokat hoznak létre az erdőkben, a farkasok pedig kordában tartják a szarvasok és jávorszarvasok populációját.

Az új tanulmányhoz az élőhelyek ember okozta károsodását bemutató térképeket kombinálták olyan térképekkel, melyek megmutatják azokat a helyeket, ahol eltünedeztek az állatok, vagy túl kicsi a számuk ahhoz, hogy egészséges ökoszisztémát tartsanak fenn.

Széles körben elfogadott, hogy a biodiverzitás válságban van, az oroszlánoktól a rovarokig sok vadon élő populáció zsugorodott jelentősen, többnyire az építkezések és növénytermesztés érdekében tönkretett élőhelyeik miatt. Egyes tudósok a Föld hatodik tömeges fajkihalásának tartják a jelenséget, melynek súlyos következményei vannak az élelem- és tisztavíz-ellátottságra.

Az érintetlen területek közül több őslakos közösségek vezetése alá tartozó régiókban található. Az elemzés a Déli-sarkvidékre nem terjedt ki.