A véltnél gyorsabb a sarkvidék melegedése

Az eddig is világos volt, hogy a sarkvidéket fokozottan érinti a klímaváltozás, az IPCC 2019-es jelentésében azt valószínűsítette, hogy a globális átlag több mint kétszerese a felmelegedés mértéke a sarkvidéken.

Az AMAP (Sarkvidék Megfigyelő és Felmérő Program) újonnan közzé tett jelentésében viszont már arról számoltak be a szakemberek, hogy az 1970-2019 közti időszak éves átlagos felszíni hőmérséklete a sarkvidéken háromszor annyit, 3,1 Celsius-fokot emelkedett, mint a bolygónk egészén, ahol „csak” 1 Celsius-fokot. A jelentést a Sarkvidéki Tanács reykjavíki ülésével egy időben tették közzé.

A jelentés szerint egyre gyakoribbak az erdőtüzek, több az extrém meleg (épp a napokban is 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket mértek az orosz sarkvidéken), ezzel szemben a 15 napnál hosszabb ideig tartó igen hideg időszakok megritkultak, és azután 2000 óta szinte teljesen el is tűntek.

A mérések szerint a felmelegedésben 2004 jelentette a fordulópontot, ettől fogva a melegedés a korábbi évtizedeknél 30 százalékkal nagyobb mértékűvé vált. A sarkvidék melegedésének globális hatása is van, akár a légkörbe kerülő üvegházgázokra, akár a tengerjég hiányára gondolunk, emellett a szárazföldi (főként a grönlandi) jég olvadása a tengerszint emelkedését is növeli. A felmelegedés önmagában is átalakítja a kifinomult sarki ökoszisztémát, ám a jégmentes tenger a halászatnak, az ásványkincsek kiaknázásának és a kereskedelmi hajózásnak is helyszínt biztosít, további zavart eredményezve az élővilágban.