A prediabétesznek típusai az emelkedett éhgyomri vércukorszint (IFG) és a csökkent glükóztolerancia (IGT). Egyes felmérések szerint a betegségben a felnőtt lakosság 25-35%-a lehet érintett, de a kor előrehaladtával ez az arány emelkedik, így 65 éves kor felett akár a 45-50%-ot is elérheti.
Tünetek
A megemelkedett vércukorszintnek gyakran egyáltalán nincsenek tünetei, de ha mégis, azok könnyen összetéveszthetők más betegségek okozta panaszokkal, éppen ezért a prediabétesz csak nehezen diagnosztizálható. Érdemes azonban orvoshoz fordulni abban az esetben, ha megnövekedett szomjúságérzetet, szájszárazságot, a fokozott folyadékbevitelből következő gyakoribb vizelési ingert, valamint hasi elhízást, fáradtságérzetet, alvászavarokat, esetleg homályos látást tapasztalunk mindennapjaink során.
Diagnózis
A legtöbb rutin vizsgálat csupán az éhgyomri cukorértéket monitorozza, azonban ez még sok esetben nem nyújt teljes képet a szénhidrát-anyagcsere állapotáról, ezért érdemes cukorterheléses vizsgálaton (OGTT) is részt venni, amely azt is megmutatja, hogy hogyan reagál a szervezet nagy mennyiségű cukor elfogyasztásakor. [2] A prediabétesz felismerése kiemelten fontos, hiszen a tartósan megemelkedett vércukorszint fokozott kardiovaszkuláris rizikóval jár, tehát megnöveli az olyan szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, mint a koronáriabetegség, a szívelégtelenség vagy a stroke, továbbá veseproblémákhoz és a látás romlásához vezethet. Becslések szerint hazánkban kb. másfél-kétmillió ember szenved diabéteszben, illetve a kór kialakulását megelőző állapotokban.
Hogyan kerüljük el a diabéteszt és szövődményeit?
Bár egyre több adat igazolja, hogy a prediabétesz életmódbeli- és szükség esetén gyógyszerrel történő kezelése nemcsak a diabétesz, de végső soron a kardiovaszkuláris szövődmények kockázatát is képes csökkenteni, a cukorbetegek száma mégis évről-évre nő. Személyre szabott diétával és rendszeres mozgással a cukorbetegség kialakulásának esélye akár 50-60%-kal mérsékelhető,[3] éppen ezért prediabétesz diagnosztizálása esetén fontos egy dietetikus mihamarabbi felkeresése. Kerülni kell a finomított cukrok és a fehér lisztből készült élelmiszerek fogyasztását, helyette érdemes az étrendbe teljes kiőrlésű, valamint alternatív lisztekből készült termékeket beépíteni. Az „elveszített” szénhidrátok több zöldséggel és fehérjével pótolhatók, utóbbi esetében fontos a fehér húsok, így például a csirke, a pulyka valamint a halfélék előnyben részesítése, ezeknek ugyanis amellett, hogy kiváló fehérjeforrások, alacsonyabb a zsírtartalmuk, mint a vörös húsoké.[4]
A rendszeres testmozgás is nagyban hozzájárul a vércukorszint normalizálásához. Prediabétesz kezelésekor elsősorban az úgynevezett aerob edzéstípusok javasoltak, melyek lényege, hogy a pulzus nem emelkedik a zsírégető zóna fölé. Aerob mozgás lehet például a tempós gyaloglás, kocogás, biciklizés, vagy egy kiadósabb túrázás, de edzőtermi edzést is lehet aerob mozgásként végezni. Mindegyik esetben érdemes szakember segítségét kérni a megfelelő, személyre szabott edzésterv kialakításához.[5]
Kezelési lehetőségek
Előfordulhat, hogy az életmódváltás kevésnek bizonyul és terápiás kezelés szükséges a megfelelő vércukorszint elérése érdekében. Fontos, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető.
[1] https://europepmc.org/article/pmc/pmc6507173
[2] https://www.cukorbetegkozpont.hu/prediabetes-kivizsgalas
[3] https://www.cukorbetegkozpont.hu/prediabetes-kivizsgalas
[4] https://www.yorkhousemedicalcentre.co.uk/website/M81040/files/Prediabetes_Diet_Sheet.pdf
[5] https://www.cukorbetegkozpont.hu/cukorbetegseg-kezelese-mozgasterapiaval