A páciens és az orvos közös érdeke a biztonság

Milyen különleges szabályok vonatkoznak a járványhelyzetben egy fogorvosi rendelőre?

A hétköznapi szabályokhoz – maszk- és kesztyűviselés, rendszeres kézmosás – képest jóval szigorúbb és sokrétűbb előírásokról beszélhetünk. A cél az egészségügyi ellátással összefüggő lehetséges fertőzések megelőzése, terjedésének megakadályozása. Emiatt elengedhetetlen a használt eszközök, a kezelőegység fertőtlenítése, sterilizálása, védőruházat – maszk, szemüveg, egyszer használatos gumikesztyű – használata. Így próbáljuk a lehető legalacsonyabbra csökkenteni az ún. keresztfertőzés kockázatát, tehát azt, hogy a fertőzés betegről betegre, netán az egészségügyi dolgozók és a betegek között terjedjen. Fertőtlenítésre általában alkoholos alapú fertőtlenítőket használunk, az eszközök teljes csíramentesítését jelentő sterilizáláskor pedig az adott eszközt magas hőnek és gőznyomásnak, sugárzásnak vagy nagyon erős kémiai anyagnak tesszük ki. Bármely módszert is használják, a protokoll szerint végbement művelet után a műszer nem tud fertőzést közvetíteni.

A legsúlyosabb korlátozásoknak vége, de a koronavírus továbbra is itt van, és egy ideig még itt is lesz velünk. Miként foghat hozzá egy fogorvos ebben a helyzetben akár a legegyszerűbb vizsgálathoz, műtéthez?

A biztonságos fogorvosi ellátás nem csak pácienseink, de a kezelőszemélyzet érdeke is. Cseppfertőzéssel terjedő kórokozóról lévén szó, a fogorvosi rendelő különösen kockázatos helyszínnek tekinthető ilyen téren: az orvos és a páciens szoros, direkt kontaktusban vannak, bizonyos eszközök használatával – ilyen például a légfúvásos turbina fúróberendezés vagy az ultrahangos fogkőleszedő is – úgynevezett bioaeroszol, azaz fertőzött vízpára képződik, ami akár órákon át a levegőben lebeghet, és fertőzheti a kezelőhelyiségben lévő tárgyakat, embereket. Ezek használatát célszerű kerülni. Emellett egy banális, nem sürgősségi panasz miatti páciens-orvos találkozó is növeli az úgynevezett keresztfertőzés kockázatát. Az eddigieknél szigorúbb, rendszeres felületi fertőtlenítés mellett olyanokra is figyelünk, hogy például a váróban és a mellékhelyiségben is naponta többször fertőtlenítjük a felületeket, kilincseket, a mellékhelyiségben fertőtlenítő hatású kézmosót helyeztünk ki, illetve az egyébként a várakozást megkönnyítő sajtótermékeket, logikai játékokat átmenetileg nem helyezzük ki. És már a telefonos időpontfelvétel alkalmával igyekszünk csökkenteni a rizikót. A rendelőben pedig, a kezelés megkezdése előtt, egy még alaposabb triázs kérdőív kitöltése is szükséges, amelynek célja az írásos dokumentáción kívül szintén annak kiderítése, fertőzött-e a beteg. Emellett különféle teszteket is alkalmazhatnak.

Mi történik, ha valaki koronavírusos, de olyan komoly fogászati problémája támadt, hogy az ellátása tényleg nem várhat?

A koronavírussal gyaníthatóan, vagy bizonyíthatóan fertőzött páciensek kezelése a megszokottnál hatékonyabb védőruházatban, szigorúbb fertőtlenítési körülmények között zajlik, lehetőség szerint egy elkülönített kezelőben.

Mit tehet otthon, akinek nem sürgősségi, de kellemetlen fogászati panasza támad, például kiesik a tömése, leesik a koronája, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem tudja fogadni a fogorvos, netán nem szívesen megy el a rendelőbe?

Jellemző, hogy fogászati panaszaink mindig pont a legrosszabbkor fordulnak elő velünk, amikor a legkevésbé várjuk. Ezek az említett esetek a törvényi szabályozás szerint sem tartoznak az azonnali, sürgősségi ellátást igénylő beavatkozások közé, amennyiben nem jelentkeznek fájdalmak. Ha azonban a kiesett tömés vagy korona alatt a fog élesen fáj ráharapásra, netán hidegre-melegre elhúzódó fájdalmat érzünk, fel kell keresnünk a rendelést.

És ha nem ilyen tragikus a helyzet?

Ha kiesett egy fogból a tömés, de a fog nem érzékeny, figyeljünk rá jobban oda. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban, alaposabban tisztítsuk minden étkezés után. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a hagyományos kézi vagy gépi fogkefék feje valószínűleg nem képes megfelelően tisztítani azokat az apró réseket, amelyek egy tömés kiesése után keletkezhetnek, ezért speciális kiegészítőkre van szükség: egycsomós fogkefére, fogköztisztító kefére, fogselyemre. Ezek segítségével olyan helyekre – fogközökbe, üregek sarkába – is be tudunk férkőzni, amelyek a hagyományos fogkefék számára nem hozzáférhetők. Ha félbemaradt kezelés miatt ideiglenes tömés van a fogban, természetes jelenség, hogy a rágás hatására a teteje egyre inkább lemorzsolódik, lekopik. Ha teljesen kiesik az ideiglenes tömés és a fog panaszmentes, akkor szintén a fokozott tisztítás, lepedék és ételmaradék eltávolítása a feladat. Amennyiben egy folyamatban lévő gyökérkezelés miatt ideiglenesen lezárt fogból esik ki a tömés és a fog nem fáj, érdemes lehet egy kisméretű, szorosra gyúrt, új vattagombócot tenni a fogüreg nyílásába minden étkezés előtt, hogy megakadályozzuk a gyökércsatornákhoz vezető üreg étellel történő eltömődését. Utóbbi ugyanis akár gennyes gyulladáshoz is vezethet. Ha egy fogról leesik a korona, az elsődleges kérdés szintén az, hogy az alatta lévő fogcsonk fáj-e, vagy panaszmentes. Előbbi esetben ideiglenesen, ha az esztétika vagy a hangképzés miatt mégis vissza kell helyeznünk a fogcsonkra, akkor a korona belső felszínének megtisztítása, kiszárítása után műfogsorrögzítővel tudjuk segíteni a pótlás fennmaradását. Semmiképpen nem javasolt pillanatragasztó, illetve egyéb, nem szövetbarát háztartási ragasztókat használni a koronák visszaragasztására, mert ez káros az egészségre.