A nők evolúciós okból fázósabbak

A Tel Avivi Egyetem zoológus kutatója vezette csoport végre magyarázatot talált arra, miért is okoz konfliktust nők és férfiak között, az, hogy mennyire legyen meleg a lakásban vagy az irodában. A Global Ecology and Biogeography szakfolyóiratban közzé tett tanulmányukban 13 madár és 18 denevérfaj viselkedését vizsgálták, és ebből kiderült, hogy nagyon sok faj esetében jobban kedvelik a hidegebb élőhelyet a hímek, mint a nőstények.

A kutatók azt nyilatkozták: „Az az elképzelésünk, hogy a férfi és a nő, a hím és a nőstény állatok eltérően érzékelik a hőmérsékletet. Ez egy beépített evolúciós különbség a két nem hőérzékelő rendszere közt, ami többek közt a szaporodással és az utódgondozással is összefügg.”

A kutatást vezető Dr. Eran Levin, aki egyébként a denevérek biológiájának és viselkedésének szakértője, korábbi kutatásai során már észrevette, hogy a denevérek hímjei és nőstényei a szaporodási időszakban elkülönülten csoportosulnak, és a hímek a hűvösebb élőhelyet választják. Például a hímek a Hermon-hegy hűvös barlangjaiban gyűltek össze, míg az újszülött utódokat nevelő nőstények a Galileai-tenger jóval melegebb környezetében. Ez az elkülönülés felkeltette a szakember érdeklődését, és áttanulmányozva a szakirodalmat számtalan hasonló esettel találkozott. A vándormadarak esetében – ezek az állatok a szaporodási időn kívüli életszakaszaikat töltik elkülönülten – a hímek hűvösebb, a tojók melegebb helyeken töltötték a telet. Az emlősöknél, még azon fajoknál is, ahol vegyes csoportokban élnek, a hímek az árnyékot választják, miközben a nőstények a napsütötte területet, vagy a hímek felmásznak a magasabb hegyoldalakba, míg a nőstények a meleg völgyekben maradnak.

A kutatók most mintegy 40 év izraeli madár- és denevérmegfigyelési adatait vizsgálták át, több mint 11 ezer egyedi állatmegfigyelés részleteit elemezve. Azért ezeket az állatokat választották, mivel a röpképességük miatt különösen könnyen el tudnak különülni egymástól, így szembetűnőbb, a vizsgálatokhoz alkalmasabb a két nem közti különbség. Az is lényeges volt, hogy Izrael klímája különböző, így ez is elősegítheti az állatok hőmérséklet szerinti elkülönülését.

Dr. Levin úgy gondolja, hogy ez a sokféle, egymástól igen távol álló állat esetben tapasztalt elkülönülés mély evolúciós okra vezethető vissza, eleve másképp fejlődhetett a hímek és a nőstények hőérzékelése. Ez hasonló ahhoz, ahogy a fájdalomérzékelés is eltér a két nem esetében, az idegi mechanizmusok és a hormonális háttér eltérései miatt.
Az elkülönülés több okból is kialakulhatott. E módon a hím és a nőstény nem verseng az erőforrásokért (táplálékért), illetve a gyakran agresszív hímek, ha az utódneveléskor külön élnek, nem veszélyeztetik az utódokat. Az emlősöknél az se ritka, hogy az újszülött és fiatal utód hőszabályozása még fejletlen, és ezért alkalmasabb számukra a melegebb klíma.

A kutatók az emberekre visszatérve hozzátették: „A hőérzékelés különbsége nem azért alakult ki, hogy vitát szüljön a két nem közt, hanem azért, mert egymástól kissé távolabb eltölthető, békés, csendes időszakot biztosíthat egy pár számára.”