A lelki egészség világnapja van

Mentálhigiéné

A mentálhigiéné egy dinamikusan fejlődő, a humán tudományok, természettudományok és társadalomtudományok lelki vetületeit összefoglaló tudományág. Célja az egészségfejlesztés, valamint a lelki zavarok megelőzése és rehabilitációja.

Már az ókori gondolkodók is értekeztek a lelki tényezők egyéni és társadalmi életre gyakorolt hatásairól. 2300 évvel ezelőtt Arisztotelész görög tudós és filozófus leírta, hogy az ember minden másnál jobban vágyik a boldogságra. A technológia és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a mai kor embere elődeinél jóval hosszabb élettartamra számíthat, kényelmét olyan technikai eszközök és tárgyak szolgálják, amelyek egy-két évszázada még elképzelhetetlenek voltak. Mindezek ellenére kevesen mondhatják el magukról, hogy önmagukhoz hűen, szeretetteli kapcsolatokkal körülvéve, aggodalmaktól mentesen, tehetségüket kibontakoztatva, saját életüket irányítva képesek élni.

A mentálhigiénés mozgalom története a 20. század elejére vezethető vissza, amikor Clifford Beers amerikai üzletember 1908-ban kiadott könyvében beszámolt egy elmegyógyintézetben töltött kétévnyi tapasztalatairól. Ezt követően alakult meg a Yale Egyetemen a Connecticut Society for Mental Hygiene egyesület azzal a céllal, hogy a lelki egészség gondozásával elejét lehessen venni a pszichiátriai zavarok súlyosbodásának és a visszaeséseknek.1930-ban a svájci születésű, Egyesült Államokban praktizáló pszichiáter, Adolf Meyer akcióprogramot hirdetett a pszichés bántalmak és betegségek megelőzésére, a visszaesések megakadályozására és mentálhigiénés gondozóhálózat kiépítésére. A második világháború után a mentálhigiénés mozgalom jelentős fejlődésnek indult. Szakított a betegségközpontú szemlélettel, és mindinkább az emberközpontú (humanisztikus) pszichológiai felfogást állította fókuszba, rávilágítva a lelki egészséghez vezető, tanulható személyes értékekre és képességekre.

Korunk értelmezése szerint a lelki egészség összetett tényezők együtthatására kialakuló, fenntartható állapot, belső lelki és külső kapcsolati meghatározók eredménye. Meglétét vagy hiányát befolyásolja az életmód, a környezet és genetikai tényezők is. A lelkileg egészséges személyiség kialakítása és a mentálhigiénés elvek társadalomban való érvényesítése és fejlesztése nemcsak az egyén lélektani szempontjából lényeges, hanem a társas lélektan és a szociológia perspektívájában is.

A lelki egészség feltételei

A lelki egészség megléte elsősorban azon múlik, hogy rendelkezésre állnak-e az egyén alapvető fiziológiai szükségletei (táplálék, menedék, túlélés, biztonság és társadalmi támogatás). Fontos továbbá, hogy az egyén ne legyen kitéve testi fájdalomnak, környezeti veszélyeknek, túlzott stressznek és kizsákmányolásnak. Mindemellett bizonyos magasabb rendű szükségletek kielégítése is szükséges. Ezek körébe tartoznak a szeretetteljes kapcsolatok, az elfogadottság, az elismerés, a közösséghez való tartozás, a tisztelet, a méltóság, a szabadság és az önkiteljesítés.

Előfordul, hogy az egyén akkor is képes fellépni az imént említett magasabb szintekre, ha nem teljesül valamely alapvető fizikai szükséglete. Ez abban az esetben lehetséges például, ha az ún. flow-élményt megélve megfeledkezik a szükségleteiről. A magyar származású Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, a flow-élmény, vagyis az összpontosított elmeállapot pszichológiai elméletének megalkotója szerint a flow az a jelenség, amikor az ember annyira feloldódik egy tevékenységben, hogy minden más jelentéktelenné válik mellette. A lelki egészség feltétele, hogy az egyén rugalmasan legyen képes alkalmazkodni a változásokhoz. Lényeges továbbá, hogy megfogalmazza és közölje pozitív vagy negatív érzéseit a körülötte élőkkel. Rendkívül fontos a társas kapcsolatok kiépítése és ápolása, valamint a stresszt előidéző emberi kapcsolatok, illetve környezeti tényezők kiiktatása.

A lelki egészség fenntartásának eszközei

A lelki egészség megőrzése nagyban függ az intelligenciától, az örökölt vérmérséklettől (temperamentum), a gyermekkorban kialakult egyéniségtől és gondolkodási mintázattól, valamint az arra ráépült viselkedési szokásoktól. A kellő rugalmassághoz az ingerkeresés és ingerkerülés veleszületett, illetve tanult egyensúlya és a gyermekkorban megszerzett érzelmi stabilitás szükséges. A változásokhoz való alkalmazkodás kellő nyitottsággal, pozitív gondolkodással, a lehetséges megoldások számbavételével és mérlegelésével valósítható meg. A hatékony kommunikáció alapja az érzések, érzelmek és gondolatok pontos elkülönítése és megfelelő kifejezése. A kommunikáció során szükséges ügyelni a pozitív kifejezések túlsúlyára és a negatív érzések pontos megnevezésére (lásd még: Indulatmenedzsment). A társas kapcsolatok kialakításához és fenntartásához beleérző képesség, hitelesség és a másik személy feltétel nélküli elfogadása szükséges. A stresszkezelés hatékonysága nagyban függ a stressztűrő képesség (reziliencia) mértékétől, és attól, hogy sikerül-e felismerni a stresszt és beazonosítani annak forrását. Törekedni kell a szembejövő nehézségek megoldására, és lehetőség szerint meglátni a fennálló probléma jó oldalát (átcímkézés).

Mindemellett a lelki egészség megőrzését elősegíti a pozitív gondolkodás, a saját és mások hibáiból való folyamatos tanulás, valamint a rendszeres testmozgás (lásd még: Testmozgás és mentális egészség). A mások iránti jóság és szeretet gyakorlása, az egyén környezetében élő személyek megértése és bátorítása megkönnyíti a társas kapcsolatok létesítését és elmélyítését. Aki kellően komolyan veszi, de nem bonyolítja túl az életet, felismeri és fejleszti a tehetségét, célokat állít maga elé, és nem adja fel az álmait, az képes tevékenyen irányítani az életét.

A lelki egészség hiányának következményei

Ha az egyén nem képes megfelelni a több irányból érkező elvárásoknak, vagy túlzott megfelelési kényszer hajtja, előbb-utóbb akadályozottá válik a kikapcsolódásban és a pihenésben. A feltöltődés és pihenés hiánya miatt sérülhet a családi és munkahelyi feladatok elvégzése, aminek következtében megbomlik a lelki egyensúly. A fel nem dolgozott stressz, a nem oldódó feszültség idővel nemcsak a lelki, hanem a fizikai egészséget is károsítja, a lelki tényezők hatására testi betegségek (pszichoszomatikus betegségek) alakulhatnak ki. Az alkohol-, drog- vagy gyógyszerhasználattal történő feszültségoldás nem a problémák megoldásához, hanem azok elmélyüléséhez vezet (alkoholbetegség, kábítószerekkel való visszaélés, kábítószer-túladagolás, gyógyszerfüggőség). Az egészséget károsító szokások többnyire környezeti minták hatására alakulnak ki. Ugyanakkor az emberek fogékonyak a pozitív példára is, ezért különösen nagy szükség van a mentálhigiénés ismeretek egészségnevelési programok keretében történő széles körű terjesztésére. Ha az egyén kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, és – amennyiben sem elkerülni, sem elhárítani nem képes azokat – az így létrejött fenyegetettség miatti aggodalom központi lelki problémát jelent számára, lélektani válság léphet fel. Kedvezőtlen esetben a krízis többször megismétlődhet, és ennek következtében különféle mentális és viselkedészavarok – depresszió, pszichózis, szerfüggőség – alakulhatnak ki. A kezeletlen, állandósuló lelki gondok önpusztító magatartáshoz vezethetnek, és jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát (lásd még: Kríziskezelés).

A segítségnyújtás színterei

Amennyiben úgy érzi, nem képes egyedül megbirkózni mentális problémájával, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén szakemberhez irányítja. A köznevelési intézményekben iskolapszichológus áll a diákok rendelkezésére. Segítség kérhető a különböző egészségfejlesztési és szűrőprogramok alkalmával is, illetve az országban a széles körben megtalálható család- és gyermekjóléti központokban is elérhető pszichológiai tanácsadás. Egyre több munkáltató veszi figyelembe, hogy az egyén lelki jólléte pozitív hatást gyakorol a munkahelyi közösségre és végső soron a munkavégzésre. A munkahelyi mentálhigiéné keretében meghozott intézkedések (tréningek, továbbképzések, elégedettségi felmérések, pszichológussal történő konzultáció lehetőségének megteremtése stb.) elősegítik a munkahelyi stressz és kiégés (burn-out szindróma) megelőzését és kezelését.

Ha úgy érzi, képtelen kilábalni a válsághelyzetből, kérje szakember segítségét (lásd még: Pszichológus vagy pszichiáter). A pszichés zavarral küzdők társadalmi elkülönítése (a mentális zavarok stigmatizációja) napjainkban is érzékelhető, több szinten megnyilvánuló jelenség, amely szorosan összefügg a lakosság pszichiátriai betegségekre vonatkozó ismereteinek hiányosságával. Ha emiatt vagy más okból nem mer vagy nem akar személyesen szakemberhez fordulni, hívja valamelyik telefonos lelkisegély-szolgálatot.

Lelki Egészség Központok

Az egészségtudatos magatartásformák megismertetésére és az egészségtudatos szemlélet elterjesztésére alakultak meg a 2010-es években az első Egészségfejlesztési Irodák (EFI) mint a népegészségügy fontos intézményei. Az EFI-k néhány év alatt országszerte megtalálhatókká váltak, kapcsolatot képezve a térségi egészségnevelés és egészségvédelem szereplői között, intézményi hátteret nyújtva az egészségfejlesztési programoknak. A mentális egészség megőrzésére fókuszálva az EFI-k többsége Lelki Egészség Központot is működtet, amelynek szakértő munkatársai térítésmentesen nyújtanak egyéni segítséget a hozzájuk fordulóknak. A területileg illetékes EFI-k listája, valamint a lelkiegészség-szolgáltatások elérhetősége itt található.