Kutyamatuzsálemek génjeit vizsgálták az ELTE kutatói

Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. 

A Szenior Családi Kutya Program keretében folyó kutatás során az etológusok a különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak.

Az ELTE összegzése szerint a Frontiers in Genetics folyóiratban megjelent tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis két, matuzsálemi korú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Mint írják, az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára.

A kutatóknak sikerült a tanulmány két matuzsálemi korú alanyának, Buksinak és Kedvesnek a mintáiból a teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. A magyarázat szerint egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik.

Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelt, ezért az adatokat a kutatók szuperszámítógépek használatával elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két idős kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést.
A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre – mutat rá a közleményben Jónás Dávid bioinformatikus, a tanulmány első szerzője.

Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.

„Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is" – idézik az ELTE közleményében Sándor Sára genetikust.

Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. A magyarázat szerint a kutatás mindkét alanya vidéken, teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója.

A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért kérik, hogy aki 22 éven felüli kutyát ismer és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapjukon.

Forrás: MTI