Kihalás fenyegeti a hárpiát, a világ legnagyobb sasfaját

A Kelet-angliai Egyetem kutatói a brazíliai Mato Grosso államban figyelték meg kamerákkal a hárpia (Harpia harpiya) 16 fészkét és arra jutottak, hogy az erdőktől megtisztított területeken hiányossá vált a főleg majmokkal és lajhárokkal, vagyis az erdők lombkoronájában élő állatokkal táplálkozó faj étrendje, sőt fiókák pusztultak el a megfelelő élelem hiánya miatt.

A hárpiának, a világ egyik legnagyobb ragadozójának Amazónia az utolsó erőssége, itt él a populáció 90 százaléka. Márpedig az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdők 17 százalékát kiirtották, és az erdőirtás gyorsuló ütemben folyik.

A tízkilós tömeget is elérő ragadozómadár valaha Közép-Amerikától Argentína északi részéig megtalálható volt, de természetes élőhelyének jelentős részén már kipusztult. Több országban, így Brazíliában, Panamában és Suriname-ban is törvényi védelmet élvez a faj, de a távoli erdőségekben nehéz érvényt szerezni a törvényeknek.

A megfigyelt fészkekben talált csontmaradványokból a kutatók megállapították, hogy a hárpiák főleg kétujjú lajhárokkal, Apella csuklyásmajmokkal és szürke gyapjasmajmokkal táplálkoznak. Ott, ahol kiirtották az erdőt, a ragadozók nem találtak más élelmet és ritkábban etették kicsinyeiket.

Ott, ahol az erdőirtás mértéke 50 és 70 százalék között mozog, három fióka elpusztult. Ott, ahol a fák több mint 70 százalékát kivágták, már nem találtak fészkeket.
A tudósok kiszámolták, hogy olyan területeken, ahol a fák több mint felét kivágták, a hárpiafészkek már nem alkalmasak arra, hogy a ragadozók sikeresen felneveljék fiókáikat.

Mato Grosso állam északi részének 35 százaléka alkalmatlan a faj szaporodására. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint az erdőirtás miatt csökkenhetett 1985 óta több mint háromezerrel a fészkelő párok száma.