Egyre nagyobb veszélyt jelent a kéjgázkibocsátás
Módosítva: 10/14/2020 Szerző: MTI 2 perc KlímaváltozásKörnyezetvédelemTudományKutatástermészetvédeleméghajlat
A fő kibocsátó a mezőgazdálkodás, itt van a legnagyobb szükség a csökkentésre.
A növekvő kéjgázkibocsátás (dinitrogén-oxid, N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint.
A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és több mint 100 éven át megmarad a légkörben, így a mennyisége halmozódik, és a sztratoszférában az ózonréteget is károsítja.
Az amerikai Auburni Egyetem szakemberei által vezetett, 14 ország 48 kutatóintézete tudósainak részvételével végzett kutatás kimutatta, hogy a kéjgáz-kibocsátás gyorsabban nő, mint azt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített kibocsátási forgatókönyvek bármelyike számolta, és megegyezik azzal az előrejelzéssel, amely szerint a kibocsátás több mint 3 Celsius-fokos növekedéssel jár majd. A párizsi klímaegyezmény célja az, hogy kevesebb mint 2 Celsius-fok, ideális esetben nem több mint 1,5 Celsius-fok alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedése.
„A légköri kéjgáznövekedést túlnyomó részben a mezőgazdasági tevékenység idézi elő és a növekvő kereslet az élelmiszerre, az állatok táplálékára tovább fogja növelni” – mondta Hanqin Tian professzor, az Auburni Egyetem Klíma és Globális Változás Kutatóintézetének igazgatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
„A tanulmány a legátfogóbb és legrészletesebb képet adja a kéjgázkibocsátásról, és annak klímára kifejtett hatásáról. Az új elemzés azonosította azokat a tényezőket, amelyek a kéjgáz folyamatos légköri növekedését idézik elő, és felhívta a figyelmet arra, hogy hatékony csökkentési stratégia kidolgozására van szükség, ha korlátozni akarjuk a globális felmelegedést és el akarjuk érni a kitűzött klímacélokat” – közölte Parvadha Suntharalingam, a Kelet-Angliai Egyetem Környezettudományi Iskolájának a kutatója, a tanulmány másik vezető szerzője.
A kibocsátásban a terméshozam növelése végett a világ legnagyobb részén használt nitrogén-műtrágya, illetve a kevesebb helyen használt szervestrágya a felelős, a legnagyobb növekedést Brazília, Kína és India mutatta, ahol mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés jelentősen nőtt. A kutatás ausztrál vezetője, Dr Josep ‘Pep’ Canadell elmondta: „Teljesen újra kell gondolnunk a nitrogén mezőgazdasági használatát, és olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek segítségével fenntarthatóbbá válhat az élelmiszergazdaságunk, s ebbe beleértjük az élelmiszerpazarlás csökkentését is.”
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy igencsak sürgősen korlátozni kell a kibocsátást, és megmutatja azokat a lehetőségeket is, amelyekkel elkerülhető a dinitrogén-oxid kibocsátása általi legrosszabb klímahatás.
Forrás: MTI