A Magyarországon is gyártott, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban engedélyezett remdesivir a kórházi kezelést igénylő betegek kezelésében hatékony. A tabletta formájában szedhető favipiravir pedig a betegség korai stádiumában képes hatékonyan gátolni a vírus szaporodását. A hazai gyártási folyamatot Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője, a Koronavírus-kutató Akciócsoport résztvevője koordinálja.
A favipiravir egy széles spektrumú vírusellenes hatóanyag. Az ezt tartalmazó készítmények több vizsgálatban is hatékonynak bizonyultak az új koronavírus-fertőzéssel szemben, és továbbiak is folyamatban vannak – köztük azé a készítményé, melyet a magyar konzorcium fejlesztett. A gyógyszert influenzafertőzésben számos klinikai vizsgálatban használták már, és a világon több százezer koronavírusos betegnek adták. A kezelések során kevés és enyhe mellékhatást tapasztaltak, ugyanakkor a gyógyszer terhesség alatt nem alkalmazható.
A faviparivir használatának azonban van egy fontos feltétele. Mivel a hatóanyag a vírus szaporodását gátolja, csak a betegség első fázisában, a tünetek megjelenésétől számított 7-10 napon belül alkalmazható a legnagyobb sikerrel.
„A járvány erősödésével, a kórházi kapacitások szűkülésével egyre kisebb az esély, hogy a betegek a fertőzés e korai fázisában hozzájutnak ehhez a kezeléshez, hiszen jelenleg a favipiravirtartalmú készítményeket csak kórházi kezelés során alkalmazzák” – mondta el Keserű György Miklós az mta.hu-nak. „Az eddigi ígéretes, a klinikai és a hazai ellátásban szerzett kedvező tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy a készítményhez akár már az alapellátásban, tehát kórházon kívül hozzájuthassanak azok, akiknél a tünetek felvetik a koronavírus-fertőzöttség esélyét. Ez a lehetőség nemcsak a betegnek jelenthet megoldást, de a korai beavatkozással a kórházak is tehermentesíthetőek lehetnek.”
A favivirapir hatásmechanizmusáról, a magyar gyógyszerfejlesztés lépéseiről és mérföldköveiről bővebben is hallhatnak Keserű György Miklós előadásában, mely itt nézhető meg az MTA Youtube-csatornáján:
{iz6z6KDcAC0}
Forrás: MTA