A fiúk HPV elleni védőoltása hozzájárulhat az immunitáshoz

Évente mintegy 3000 humán papilloma vírus (HPV) okozta daganatos megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban, a HPV a leggyakoribb nemi úton terjedő megbetegedés. Feltételezések szerint az aktív szexuális életet élő népesség 70 százaléka legalább egyszer megfertőződik a vírussal, amelynek 200 típusa – köztük magas és alacsony rizikójúak – ismert. Míg az enyhe kockázatot jelentő vírusváltozat nemi szervi szemölcsöket okoz, számos típus – a megfertőződést követően akár évekkel, évtizedekkel később – daganatos megbetegedéseket. Utóbbiak ellen jelent védelmet az a kilenc komponensű oltóanyag, amelynek első adagját – a Covid-vakcinák iskolai kampányoltása miatt – idén várhatóan októberben kaphatnak majd meg a 7. osztályos lányok, és – immár második éve – a fiúk is. A szülői beleegyező nyilatkozatokat ezen a héten küldték ki, és szeptember 13-ig kell visszaérkezniük az oktatási intézményekbe.

Eddig 270 millió HPV elleni vakcinát adtak be világszerte, amelyek – a WHO 2017-es jelentése szerint – kiemelkedően biztonságosak, súlyos allergiás reakciót rendkívül ritkán okoznak. A legjellemzőbb mellékhatások az enyhe bőrpír, a hőemelkedés, vagy a fejfájás. Idehaza a HPV elleni átoltottság – az érintettek körében – mintegy 80 százalékos.

Tavaly az érintett korosztályban a lányok 83, a fiúk 75 százaléka vette fel a HPV elleni védőoltást, a Nemzeti Népegészségügyi Központ beszámolója szerint a kötelező és a kötelezően ajánlott védőoltások tekintetében nem okozott elmaradást a Covid-járvány a tavalyi évben.

Érdemes felvennie a kilenc komponensű HPV elleni vakcinát azoknak, akiket korábban a kétkomponensű változattal immunizáltak, azért fontos a kiegészítés, mert míg korábban úgy vélték, hogy a régebbi típusú oltóanyag keresztvédettséget biztosít egyes törzsekkel szemben, ez nem minden változat esetén igazolódott.

„Fiatalkorban erősebb az immunválasz, a védelem kialakítása pedig a szexuális élet megkezdése előtt hatékonyabb” – sorolta az iskolai oltás melletti érveket Póta György házi gyermekorvos, felhívva a figyelmet arra is, a kampányoltás keretében a HPV-vakcina ingyenes.

„Az érvényben lévő ajánlások szerint 14 napos türelmi időt írnak elő a Covid-vakcina és az egyéb védőoltások között. Mivel a 12-15 éves korosztály koronavírus elleni immunizálása még zajlik, és amelynek második dózisát szeptember 20-a körül kapják meg a gyermekek, így várhatóan október elején lehet majd beadni nekik a HPV elleni vakcinát, remélhetőleg még a járvány negyedik hullámának „komolyabb felfutása” előtt” – folytatta a gyermekorvos, hozzátéve azonban, hogy tavaly, a szakaszos jelenléti oktatás mellett is megkapták a gyermekek a védőoltásokat.

A védelem záloga: szűrés és oltás

A méhnyakrákos esetek 99 százaléka a HPV-hez köthető, egy retrospektív vizsgálat igazolta, hogy azoknál is HPV eredetű fertőzés nyomán alakult ki a daganatos megbetegedés, akiknél korábban a szűrővizsgálat eredménye negatívnak bizonyult. Erről már Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus főorvos beszélt, hangsúlyozva, hogy a megelőzés két legfontosabb eszköze a  védőoltás és a rendszeres szűrés.

Nem minden HPV fertőzés vezet méhnyakrákhoz, az infekciók 80 százaléka ugyanis átmeneti jellegű, ugyanakkor visszatérhet, mert a betegségen való átesés nem alakít ki immunitást a vírussal szemben. Azt még kutatják, mi az a fordulópont, amikor a fertőzés nyomán elindul a kóros sejtburjánzás, ami leggyakrabban 25-35 év között alakul ki.

„A HPV incidenciája itthon elérheti a 21 százalékot, prevalenciája pedig 11 százalék körüli. Drasztikusan csökkent a HPV-hez köthető jó- és rosszindulatú megbetegedések száma Ausztriában, ahol a világon elsőként 2006-ban elindították a populáció szintű oltási programot. Nálunk – bár 2014 óta meglehetősen magas átoltottságot sikerült elérni az érintett korosztályoknál – 2025-ben lesznek érdemi adataink, mert ekkor lépnek az immunizáltak a szűrési populációba. Ha a következő években is megvalósul a 80 százalék körüli átoltottság, 2030-ra rendkívüli mértékben csökken majd azoknak a méhnyakrákos eseteknek az aránya, amelyeket műtéttel, vagy más drasztikus módszerrel kell kezelni Magyarországon.” – mondta az onkológus.

„Kétezer védőnő ma is részt vesz a méhnyakszűrési programban, ennek köszönhetően emelkedett a daganatos megbetegedések felfedezési aránya” – számolt be Koiss Róbert, aki vezetője volt annak az uniós forrásokból is támogatott programnak, amely 2016-ban zárult. A feladatot a nagyobb településeken, és azokban a régiókban végzik, ahol orvoshiány van. Az onkológus-nőgyógyász elmondta azt is, a kétezres évek eleje óta megváltoztak a szűrővizsgálati módszerek is, így hazánkban is bevezetik a HPV alapú szűrést 30 év felett, a sejtalapú szűrést 25 és 30 éves kor között végzik majd.

Nem csak fiatalkorban véd a vakcina

A nők körében 30-50 százalékkal csökken a méhnyakrák gyakorisága, ha a fiúk is felveszik a vakcinát, amely egyébként az összes HPV fertőzés 85 százaléka ellen védelmet biztosít. Erről már Tamási Béla bőrgyógyász, nemibeteg-gyógyász beszélt, aki azt is elmondta, a férfiaknál is súlyos, az életminőséget rontó állapotokat okozhat a vírusfertőzés. A nemi szervi, végbéltáji szemölcsök mellellett, hosszú távon péniszrák, végbéltáji daganat is kialakulhat, a fej- nyaki régióban diagnosztizált rákos megbetegedéseknél is kiemelt szerepe van a HPV-nek. Hozzátette azt is, a vakcina bármely életkorban adható, az ajánlások 55 éves korig javasolják a felvételét, ráadásul az oltás beadása nyomán akkor is kialakul a védettség, ha az érintett éppen fertőzött.