A legfrissebb kutatási eredmények szerint a marihuána fogyasztása a kis mennyiségű információ átmeneti tárolására szolgáló rövid távú memóriára gyakorol leginkább hatást azáltal, hogy átmenetileg módosítja vagy torzítja a rövid távú emlékezet mechanizmusait. A jelek szerint ezt a kannabisz első számú pszichoaktív összetevője idézi elő, amely az agyban az emlékezetért is felelős recoptorokhoz kötődve megszakítja az idegi jelátvitelt. A megzavart rövid távú emlékezet hatással lehet a tanulási képességekre, emellett az érdeklődés hiányát eredményezheti, és koncentrációs zavarokat idézhet elő.
A kutatások szerint ugyanakkor a marihuána hatóanyagai pozitív hatást fejthetnek ki az emlékezetre is kiható neurodegeneratív betegségekben, így például az Alzheimer-kórban, epilepsziában, vagy a szellemi hanyatlással és akaratlan mozgásokkal járó Huntington-kórban szenvedőknél. Egyelőre főként állatkísérletekben sikerült bebizonyítani, hogy a kannabisz egyes összetevői lelassítják, esetleg meg is akadályozzák e betegségek előrehaladását, alapvetően azáltal, hogy neuronokat hoznak létre.
Mikroszkópos vizsgálatokból kiderült, hogy a kezelés az idős egerek agyában megnövelte a szinapszisokra nőtt tüskék számát, ezáltal nőtt a szinapszisok felülete. A génaktivitási vizsgálat pedig arra jutott, hogy a THC a fiatal agyakat öregíti, az öregeket pedig megfiatalítja: specifikusan befolyásolja az öregedéssel kapcsolatos gének expresszióját. Ennek elméleti magyarázata egyelőre az, hogy a fiatalokban túl aktív az endokannabinoid rendszer, így ha fitokannabinoidokkal tovább fokozzák, már a patologikus tartományba kerülhet a működés. Időseknél viszont akkor lépnek közbe ezek a vegyületek, amikor a rendszer már alulteljesít.
Továbbá az is összetett kutatási témává teszi a kannabiszt, hogy a THC és a CBD mellett további 142 kannabinoidot tartalmaz, és ezek közül 2018-ban csak 13-14 volt, amelyet már leírtak és elneveztek a kutatók. Az izraeli Technion Rákbiológiai és Kannabinoid Kutatólaboratórium egy kísérletben 36 kannabiszmintát vizsgált egy időben, és egyik növény kannabinoidfelépítése sem hasonlított a másikéra. Ráadásul ugyanannak a növénynek ugyanabból a virágából származó kannabisz is merőben eltérő hatást válthat ki két emberből – ez is nagyban megnehezíti a kannabisz kanonizált orvosi alkalmazását.
Már csak a THC, és a széleskörű gyógyhatásokkal rendelkező CBD közötti különbségek alapján is belátható: nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy a kannabisz fogyasztása pszichózishoz vezet, vagy károsítja a memóriát. Inkább a kannabisz típusa, illetve kannabinoidjai határozzák meg, hogy a fű káros vagy jótékony hatásai érvényesülnek-e.
Forrás: pharmaonline.hu