A csodára szükség van!

Azt gondolom, több ima szállt akkoriban az ég felé, és gyermekeim karácsonyi levelei mellett felnőttként én is tollat ragadtam. Annyi kérésem volt az angyalokhoz és Jézuskához, hogy a karácsonyt tölthessük együtt egészségben az összes nagyszülővel és a Dédivel.

Működött a karácsonyi csoda, békében és egészségben ünnepelt a család, hálával a szívemben gyújtottam a gyertyákat és suttogtam egy köszönömöt.

Idén decemberben más gondok nehezítik a mindennapjainkat, sok családnak talán még nagyobb szüksége van a csodára, hogy legyen ünnepi fény, vacsora és ajándék.

Anyaként nekem is kihívás anyagilag egyensúlyban maradni, ezért drága díszek és ajándékok helyett az öröm érzését próbálom megőrizni, erősíteni a várakozás heteiben.

Erre tökéletes lehetőség az adventi naptár, mely apró meglepetésekkel, együtt töltött idővel és a várakozás izgalmával ajándékozza meg mindennap a gyerekeinket. Tavaly készítettem személyre szóló kalendáriumot édesanyámnak is. Annyira boldog volt tőle, hogy már nyáron visszaadta a papírzacskókat, hátha idén is fel tudom használni…

Csoda történik az idei karácsonyeste is, egész biztos. Abban a pillanatban, amikor megérkeznek a gyerekeink a fővárosi angyallesről, az én szívemben minden a helyére kerül, már nem számít, hogy maradt-e időm felmosni, hogy sikerült-e a sütemény, hogy világít-e az égősor… És gondolom, a szüleink ugyanígy éreznek másnap, ez az érzés mindent megér, a gyerekeknek – akármennyi idősek is – jár a csoda…

Szonda Györgyi

Nálunk a karácsony mindig a csodáról szólt, mert a szüleink minden szenteste törekedtek arra, hogy a lehető legnagyobb meglepetést okozzák nekünk. Így történt, hogy a két húgommal minden év december huszonnegyedikén ott álltunk a hetedik kerületi bérház harmadik emeletén a konyhában, és vártuk, hogy csengessenek az angyalok. És mindig csöngettek.

Tizenegy éves lehettem, amikor rájöttem, hogy egy damilnak „köszönhetjük” a csengetést, amit minden évben annyira vártunk. A felismerés után tudtam titkot tartani, hiszen Réka húgom ekkor nyolcéves volt, Zsófi pedig csupán négy. A damilos megoldást én már régen bluetooth-ra cseréltem, de erről nem beszélhetek, mert ez titok…

A gyermekek kortól függetlenül elvárják a meglepetést. A legkisebb gyermekünk Réka, aki 12 éves múlt, de szeretné még elhinni a varázslatot. Szerencsére ebben a bátyjai és a huszonnégy éves nővére is cinkostársak, akik maguk is nagyon várják a karácsonyi időszak minden meglepetését és varázslatát.

Ami számomra a legcsodásabb ajándék, hogy ilyenkor több napra hazajönnek a felnőtt gyermekeink is. Ha pedig szétnézünk a nagyvilágban, akkor azt gondolom, hogy ez már éppen elég nagy ajándék.

Küttel Dávid

Békés karácsonyt mindenkinek!