A Crohn-betegség több mint hasfájás

„Amikor az immunrendszerünk egészségesen működik, sok baktériumot, illetve beteg sejtet távolít el, mellyel megelőzi ezek további elfajulását. Néha azonban az immunrendszer nemcsak ezeket a beteg sejteket távolítja el, hanem egészséges sejteket is célba vesz, ilyenkor beszélünk autoimmun folyamatról, melynek kiváltó okát azonban nem tudjuk pontosan. Ehhez hasonló kóros folyamat történik Crohn-betegség esetén is, amikor immunrendszerünk természetes védekező mechanizmusa megtámadja az emésztőtraktus nyálkahártyaborítását. Ez a gyulladással járó folyamat fekélyképződéshez, súlyos esetben akár vérzéshez is vezethet. A betegség lefolyására jellemző lehet a tünetek (tartós vagy fluktuáló jellegű hasmenés, hasi fájdalom vagy egyéb emésztőrendszeri problémák) – időszakos fellángolása” – mondta dr. Koncz Zsuzsa, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa.

Melyek a Crohn-betegség leggyakoribb tünetei?

A betegség okozhat bélrendszeri tüneteket, melyek:

 - krónikus vizes vagy véres-nyákos hasmenés

 - alhasi görcsös fájdalom

 - étvágytalanság, fogyás

 - fáradékonyság

 - hőemelkedés, láz

 - ritkábban puffadás, hányinger, hányás

és bélrendszeren kívüli tüneteket, melyek az alábbiak:

 - ízületi tünetek

 - bőrelváltozások, kiütések

 - afta a szájban

 - szemproblémák

 Milyen típusai vannak a betegségnek?

A Crohn-betegség érintheti a tápcsatorna bármely szakaszát, azaz a nyelőcsövet, gyomrot, vékony- és vastagbelet, ezért szinte nincs két ugyanolyan beteg. A betegség osztályozása függ a lokalizációtól, vagyis a tápcsatornai érintettség mértékétől és a klinikai megnyilvánulásától. Utóbbi szempont alapján három klinikai forma létezik:

1, gyulladásos, melyre a bélnyálkahártya fekélyek jelenléte jellemző,

2. a bélszűkületek kialakulásával járó forma,

3, sipoly járatok kialakulásával járó forma

Kiknél alakul ki, kik a veszélyeztetettek?

A Crohn-betegség nőket és férfiakat egyaránt érinthet. Évente 100 000 egészséges emberből körülbelül 10-15 esetben alakul ki. A betegség családi halmozódást mutathat, azaz akiknek van Crohn-beteg elsőfokú családtagja, annál 10-20 százalékos eséllyel alakulhat ki a kórkép.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

A fent felsorolt tünetek együttes előfordulása esetén mindenképpen gondolnunk kell gyulladásos bélbetegség lehetőségére. Forduljunk mihamarabb gasztroenterológus szakorvoshoz, aki a konzultációt követően laborvizsgálatokat, valamint széklettenyésztéses vizsgálatokat rendelhet el. A diagnózis felállításához szükség lehet hasi ultrahangra, vastagbéltükrözésre vagy gyomortükrözésre is, melyek segítségével a teljes vastagbél és a vékonybél egy része áttekinthető és megvizsgálható, valamint a nyálkahártyából történő szövettani mintavételre is lehetőség nyílik.

„Mivel jelenleg nincs gyógymód a betegség végleges gyógyítására, így az elsődleges cél a tünetek csökkentése és a bélnyálkahártya hosszan tartó gyógyulása, melyre számos lehetőség létezik. A kezelés során alkalmazott gyógyszerek többsége az immunrendszer működését befolyásolja. Egyes gyógyszereket a fellángolási időszakban alkalmazunk, másokat pedig a nyugalomban lévő fázisban, hogy megelőzzük a következő fellángolást. Előfordul, hogy több gyógyszert is ki kell próbálni, mire kiderül, hogy melyik a leghatásosabb az adott páciens esetén. Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor nem gyógyszeres, hanem sebészeti beavatkozás válik szükségessé, mely a gyulladt- vagy a szűkült bélszakasz eltávolítását jelenti.

A tünetek bizonyos mértékű javulása néhány életmódbeli változtatással is elérhető. Ilyen lehet a rostdús ételek és a dohányzás elhagyása. Ezek mellett érdemes tartózkodni a nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerektől is, mert a betegség fellángolását okozhatják” – tette hozzá a doktornő.