A boldogság, az öröm kérdésköre mindig is foglalkoztatta az emberiséget. Filozófusok, pszichológusok, orvosok százai járták már körbe, vizsgálták meg időről időre, új konklúziók, összefüggések után kutatva, hogy mi is az a boldogság, mi tesz valakit boldoggá, és mi nem.
Szívünk boldogsága
A stroke valamilyen vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény, melynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Két fő típusát különböztetjük meg, az iszkémiás és a vérzéses stroke-ot. Előbbit érelzáródás, utóbbit az ér megrepedése következtében kiömlő vér okozza. Magyarországon mintegy 45-50 ezer ember kap stroke-ot évente, közülük kb. 15 ezren nem élik túl a szélütést.
A JAMA orvosi folyóiratban nemrég megjelent, közel 300 000 személyt vizsgáló új metaanalízis szerint azonban a stroke tulajdonképpen már gondolkodásmódunk formálásával, átalakításával is megelőzhető, egy optimista életszemléletű ember esetében ugyanis, körülbelül 35%-kal alacsonyabb a súlyos szívkomplikációk így például szívinfarktus, vagy szélütéskialakulásának kockázata, mint egy pesszimista gondolkodású esetében. Tulajdonképpen minél optimistább valaki, annál inkább védve van a szívet és érrendszert érintő rendellenességekkel, és – számos korábbi tanulmány alapján – lényegében minden más, egészségügyi problémához köthető hirtelen halálokkal szemben.
A kulcs
A boldogság, az optimizmus azonban nem olyasvalami, ami csak úgy megtörténik velünk, vagy amit folyamatosan magunkra tudunk erőltetni anélkül, hogy közben olykor szomorúak, csalódottak, dühösek lennénk, de a viselkedésünkben, gondolkodásmódunkban, környezetünkben, rutinunkban eszközölt kisebb módosításokkal már jelentős lépéseket tehetünk egy boldogabb,optimistább, ezáltal pedig egészségesebb élet irányába. A rendszeres testmozgás például már önmagában is jelentős szerepet játszhat ebben, hiszen amellett, hogy boldogsághormonokat, azaz endorfint szabadít fel az agyban, növeli az önbecsülést, csökkenti a stresszszintet, valamint a magány és az elszigeteltség érzését és segít a szorongás és a depresszió enyhítésében. Nem tanácsos azonban a kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő mennyiségű, minőségű alvás fontosságát sem félvállról venni, ugyanis ennek hiánya is a stressz, ingerültség egyik fő forrása lehet, ráadásul az álmatlanság, az alvás hiánya közvetlenül is mintegy 54%-kal növeli a stroke kialakulásának kockázatát.
Tudatosság
A stroke megelőzésében és rehabilitációjában egyaránt kiemelt szerepet játszik a tudatos életmód kialakítása. Próbáljunk olyan fenntartható rutint vinni a mindennapjainkba, amiben a kötelező teendők mellett kellő időt tudunk fordítani saját magunkra is mind mentális, mind fizikális egészségünket tekintve. Törekedjünk az optimista, pozitív életszemléletre, de ne feledjük, hogy már a legjelentéktelenebbnek gondolt tünetek jelentkezésekor keressük fel kezelőorvosunkat, hiszen a rendszeres konzultációkkal és szűrővizsgálatokkal a stroke kialakulását, vagy kiújulását és annak maradandó következményeit egyaránt megelőzhetjük!