9 kérdés a vérnyomásról

1. Valóban magasabb a vérnyomás, ha orvos méri?

Az orvosi rendelőben sokaknak valóban magasabb a vérnyomásértéke a megengedettnél, ami 140/90 higanymilliméter. Ennek oka lehet az úgynevezett fehérköpeny-szindróma, ami azt jelenti, hogy a beteg vérnyomása az orvosok, a rendelő miatt érzett stressz miatt megemelkedik. Ezt a diagnózist azonban csak akkor szabad kimondani, ha az otthoni vérnyomásértékek igazoltan a normál tartományban vannak.

 



2. Egészségesebb az alacsony vérnyomás?

Az alacsony vérnyomású embereknek valóban kevésbé kell tartaniuk az agyvérzéstől vagy infarktustól, de alacsonyvérnyomás-betegség esetén romlik az agyi teljesítőképesség, és emelkedik az időskori depresszió és elbutulás valószínűsége a normális vérnyomással rendelkezőkhöz képest. A túl alacsony érték szédülést, fáradtságérzést, koncentrációs nehézséget, gyengeséget vagy a fejfájást okozhat.

 

3. Öröklődik a magas vérnyomás?

Csupán a magasvérnyomás-betegségre való hajlam öröklődik, a betegség kialakulásához azonban több tényező együttes fennállása szükséges. A genetikán kívüli kockázati tényezők jelentős hányada életmódunkkal befolyásolható. Ilyen például a dohányzás, a stressz, az elfogyasztott só mennyisége, a mozgásszegény életmód és az elhízás, amely a 2. típusú cukorbetegség elsődleges kockázati tényezője is.

 

4. Az orrvérzés lehet a magas vérnyomás jele?

Mivel az orrban lévő nyálkahártya vékony, és bő a vérellátása, a nagyobb belső nyomás hatására ezek valóban elpattanhatnak, vagyis a jelenség mögött állhat a megemelkedett vérnyomás. Ugyanakkor orrvérzéssel járhat az orrnyálkahártya sérülése egy nátha, vagy mechanikus sérülés miatt, májprobléma vagy ritka, jóindulatú érdaganat miatt. Amennyiben magas vérnyomás nem igazolódott a háttérben, az érdemes az okot kivizsgáltatni.

 

5. Összefügg az elhízás és a magas vérnyomás?

Nagyon határozott az összefüggés, elsősorban az ún. hasi vagy alma típusú elhízás esetén. Bizonyított tény, hogy ha a test tömege csökken, akkor mérséklődik a magas vérnyomás is. A cél eléréséhez a leghatásosabb eszköz a mozgás, a kalóriabevitel csökkentése, és az étrend megváltoztatása. Ezt optimális egy személyre szabott életmódfelméréssel és programmal lehet elérni.

 

6. Magas vérnyomással nem szabad sportolni?

Csakis akkor, ha a sportolás megkezdése orvos konzultáción veszünk részt. Tény, hogy a rendszeres testmozgás vérnyomás-csökkentő hatással bír, illetve segít a magas vérnyomás kialakulásának megelőzésében. Sajnos, az átlagos napi tevékenység nem számít testedzésnek, csak a kitartóan, nem túl nagy intenzitással végzett kocogás, úszás, kerékpározás vagy akár az edzőtermi edzések tekinthetők ebből a szempontból ideálisnak, hetente legalább háromszor fél órán át.

 

7. Óvatosan kell bánni a sóval?

A só, pontosabban a benne lévő nátrium valóban emeli a vérnyomást, éppen ezért ajánlatos mértékkel fogyasztani. A magas vérnyomásos betegek ajánlott napi nátriumbevitele 2000-3500 mg. Magas nátriumtartamúak az instant ételek, az ételízesítők, a sós rágcsálnivalók, a mustár, a majonéz, a konzervek vagy a füstölt húsok és a felvágottak egy része is. A tengeri só használatát sem lehet túlzásba vinni, hiszen nátriumtartalma csak körülbelül tíz százalékkal alacsonyabb az asztali sóénál.

 

8. Hogyan hat a napfény a vérnyomásra?

Kutatások szerint a napfényes területen élők között ritkábban fordul elő magasvérnyomás-betegség. Ennek oka valószínűleg a D-vitaminban keresendő, melynek szerepe lehet a vérnyomást befolyásoló hormonok termelésében. A napfény egyéb hatásai miatt mindenképpen ajánlott a mértékletesség, és a déli órákban való árnyékban tartózkodás mindenki számára.

 

9. Milyen mennyiségű alkohol megengedett magas vérnyomásnál?

Tény, hogy a nagy mennyiségű alkohol (de a tea és a kávé is) növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. Napi 1 dl jó minőségű vörösbor fogyasztása ajánlott, napi 1-2 csésze kávé megengedhető, a kóla-félék viszont kerülendők.

www.oxygenmedical.hu