Mi az az endometriózis?
Az endometriózis jelentése az endometrium szóhoz köthető, ugyanis arról van szó, hogy az endometrium (a méh nyálkahártyája) a méh üregén kívül, más szervek falán is megjelenik – leggyakrabban a kismedencén belül, tipikusan a petevezetékeken, petefészkeken és a hashártyán, de érintheti a méh izomszövetét, a hüvelyfalat, illetve a bélrendszer szöveteit is. (Egyes esetekben a kismedencétől távol eső szövetekben is találtak endometriumot, például a csontokban, ízületekben, az agyban és a tüdőben.)
A méh üregén kívül található endometrium a menstruációs ciklus során szintén megduzzad, azonban a méhhel ellentétben nem képes megfelelően leválni, majd elhagyni a szervezetet, így idővel egyre jobban felszaporodik, és egyre nagyobbá válnak ezek az endometriózis szigetek. A nemi hormonok hatására megduzzadt endometrium ingerli a környező szöveteket, ami immunreakciókkal és fájdalmas gyulladással járhat.
Mi okozza az endometriózist?
Az endometriózis kialakulásának pontos okai még nem tisztázottak. A tudomány jelenlegi állása szerint többek között az alábbi tényezők játszhatnak szerepet a betegség kialakulásában:
- Genetikai háttér
- A megszokottnál fiatalabb korban elkezdődő ciklus
- A szokásosnál rövidebb menstruációs ciklusok
- A szokásosnál erőteljesebb menstruációs vérzés
- Helytelen táplálkozási szokások
- Az immunrendszer nem megfelelő működése
- Krónikus stressz
- A szervezetben folyamatosan jelen lévő gyulladásos folyamatok
- Alhasi trauma
Hogyan alakulhat ki a betegség?
A betegség kialakulásának pontos folyamata még nem ismert, többféle modell is létezik:
- A legelfogadottabb magyarázat szerint a menstruáció során a menstruációs vér visszaáramlik a hasüregbe, ahol meg tud tapadni a levált nyálkahártya (retrográd menstruáció).
- Más szakemberek szerint az történik, hogy az endometriumsejtek bekerülnek a véráramba vagy a nyirokáramba, és a vér- vagy a nyirokkeringésen keresztül jutnak el a megtapadás helyére.
- Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a hasüregben található sejtek egy része – még embrionális korából – megőrzi azt a képességét, hogy endometriális sejtekké alakuljon, és bizonyos esetekben endometriális sejtekké változik át.
- A metaplasia-elmélet pedig arra a feltételezésre épül, hogy bizonyos sejtek, például a hashártya hámsejtjei, hormonális és/vagy egyéb tényezők hatására képesek átalakulni endometriummá.
Az endometriózis tünetei
Az endometriózis tüneteire jellemző a ciklikusság, azaz sok esetben a menstruációs ciklusnak megfelelően jelentkeznek. Mik a leggyakoribb tünetek?
- Fájdalmas menstruáció, erős görcsök
- Fokozott vérzés
- Szexuális együttlétek alatt tapasztalt fájdalom
- Állandósult, krónikus kismedencei fájdalom
- Fájdalmas vizelés (súlyos esetben véres vizelet)
- Fájdalmas székelés (súlyos esetben véres széklet)
- Meddőség
Az endometriózis szövődményei
Az endometriózis nem csak nagyon fájdalmas, egy idő után ciszták kialakulásához, hegesedéshez és a kismedencei szervek összenövéséhez vezethet, ami súlyosbítja a tüneteket és meddőséget is okozhat.
Hogyan diagnosztizálják az endometriózist?
Az endometriózist sajnos sok esetben csak későn, hosszú évek elteltével diagnosztizálják, ugyanis a tünetek egy része megegyezik más kismedencei fájdalommal járó betegségek, például a medencegyulladás, a petefészekciszta vagy az irritábilis bélszindróma (IBS) tüneteivel. Előfordulhat az is, hogy az endometriózis tünetmentes, vagy csak enyhe tüneteket produkál, sokszor a betegség súlyosságától, kiterjedésétől függetlenül is.
További nehézség, hogy az endometrium a képalkotó eljárások (ultrahang, CT, MRI) segítségével nehezen azonosítható, ezért a diagnózis biztos felállításához sokszor laparoszkópos beavatkozásra van szükség. Az endometriózis vizsgálatának menete általában a következő: a betegség gyanúja esetén a nőgyógyász először fizikális vizsgálatot végez, ezt követik a képalkotó eljárások, majd adott esetben a laparoszkópia.
Hogyan történik az endometriózis kezelése?
Az endometriózis kezelése általában laparoszkóppal történik, sokszor a diagnózis felállításával egy időben. Az endometriózis műtét során nőgyógyász (aki adott esetben egyben endometriózis specialista is) a laparoszkóppal eltávolítja az endometriumot az érintett szervek faláról. A műtét segít megőrizni a termékenységet és csökkenteni a tünetek súlyosságát. A műtét után gyógyszeres kezelésre kerül sor, ami többféle módon is történhet a beteg gyermekvállalási szándékai, illetve egyéb szempontok függvényében. Szóba jöhetnek különféle hormonális szerek (pl. fogamzásgátlók, GnRH-agonisták, progesztin), illetve a menstruációk alatt a nem-szteroid fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők is. Fontos tudni azonban, hogy ezek a gyógyszerek nem oldják meg az alapproblémát, ha abbahagyjuk a szedésüket, visszatérnek a fájdalmas tünetek.
Lehetséges az endometriózis kezelése műtét nélkül?
Bizonyos esetekben csak gyógyszeres kezelést alkalmaznak, ami bár nem oldja meg a problémát, a tünetek kezelésére alkalmas lehet. Amennyiben például valaki már nem tervez további gyermekvállalást, elegendő lehet a gyógyszeres kezelés, a tünetek ugyanis gyakran megszűnnek a menopauza után.
Egyéb lehetőségek
A tünetek enyhítésére szóba jöhetnek további módszerek is. A gyulladás csökkentését célzó étrend (endometriózis diéta) például enyhítheti a panaszokat, emellett érdemes odafigyelni az egészséges életmód többi fontos elemére is: mozogjunk eleget, figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, illetve próbáljuk meg stresszoldó módszerekkel (pl. meditáció, relaxációs technikák) csökkenteni a stresszszintünket.
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható vitaminokat és táplálékkiegészítőket!
