Szamárköhögés: a legfontosabb tudnivalók

Mi az a szamárköhögés?

A szamárköhögést a Bordetella pertussis, illetve a B. parapertussis baktériumok okozzák. Ezek a kórokozók cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés, szennyezett tárgyak) terjednek, és megfelelő immunizáció hiányában súlyos tüneteket okozhatnak.

A baktériumok a felső légutakba jutva elszaporodnak a nyálkahártyában, és méreganyagokat kibocsátva irritálják azt. A légutakat borító csillós hám, aminek a feladata a légutak tisztítása, begyullad, és nem képes megfelelően ellátni feladatát. A fertőzés következtében nagy mennyiségű sűrű váladék keletkezik, ami beszűkíti a légutakat és megnehezíti a légzést.

A szamárköhögés tünetei

A szamárköhögés tünetei nem állandóak, a betegség lefolyása ugyanis három fő szakaszra osztható fel.

Hurutos szakasz

A hurutos szakasz tünetei megegyeznek a gyakori vírusos felső-légúti megbetegedések tüneteivel: rossz közérzet, nátha, tüsszögés, enyhe köhögés. Hőemelkedés is előfordulhat, a láz azonban ritka, kivéve, ha már a hurutos szakaszban kialakulnak szövődmények (például középfülgyulladás). A hurutos szakasz általában egy-két hétig tart.

Köhögési rohamok szakasza

A két héten belül jelentkező második fázisban alakulnak ki azok a nagyon intenzív, fuldoklással járó köhögési rohamok, amikről a betegség a nevét kapta. A kilégzés, amit ilyenkor öt vagy akár több köhögés is megszakít, annyira sokáig tart, hogy oxigénhiány alakul ki a szervezetben. Emiatt a belégzés nagyon gyors, és jellegzetes „húzó”, károgásra emlékeztető hang kíséri: a szamárköhögés hangja hasonlít a szamarak iázására, innen kapta a betegség a nevét. A rohamok végén sokszor távozik a légutakat borító tiszta, sűrű nyák. Jellemző a hányási inger és a hányás megjelenése is, főleg csecsemőknél is kisgyerekeknél.

Ezek a köhögési rohamok nagyon megviselik a beteget, mind pszichológiailag, mind fizikailag. A beteg elfárad, és a megerőltetéstől gyakran kivörösödik vagy elkékül az arca. A rohamok először éjszaka jelentkeznek, és később is jellemző, hogy éjszaka súlyosabbak, mint nappal, ami alvásproblémákhoz és kialvatlansághoz vezet.

Kisgyerekeknél, illetve korábban már beoltott személyeknél előfordulhat, hogy elmaradnak ezek a jellegzetes köhögési rohamok. A csecsemők azonban nagy veszélyben vannak a köhögési rohamok során, ugyanis egy-egy roham után a légzés rövid időre leállhat (apnoe). A csecsemőkori és gyermekkori szamárköhögés tehát veszélyesebb, ezért ha felmerül a betegség gyanúja, mihamarabb forduljunk gyermekorvoshoz – ha pedig légzéskimaradást észlelünk csecsemőkorú gyermekünknél, azonnal hívjunk mentőt!

Lábadozási szakasz, oldódási szakasz

Az utolsó fázisban fokozatosan enyhülnek a tünetek. A köhögési rohamok fokozatosan enyhülnek és ritkulnak, amíg el nem múlnak. Ez a szakasz 3-6 hétig, súlyosabb esetekben akár tovább is elhúzódhat.

Milyen szövődményekkel járhat a betegség?

A szamárköhögés nagyon súlyos szövődményekkel járhat, főleg csecsemőknél és gyerekeknél. Gyakori szövődmény a tüdőgyulladás, az életveszélyes apnoe, a táplálás nehezítettsége és a súlyvesztés, ami a gyakori hányások következménye, de előfordulhat például középfülgyulladás, eszméletvesztés, tüdőelégtelenség, légmell, agyvelőbántalom, és akár még bordatörés is.

A szamárköhögés diagnózisa

A diagnózis felállítása a betegség hurutos szakaszában nehézkes, ugyanis ilyenkor nagyon nehéz megkülönböztetni a tipikus felső légúti betegségektől. Amikor a betegség későbbi szakaszában felmerül a szamárköhögés gyanúja, az orvos váladékmintát vesz az orr és a torok hátsó részéből. Ezt lehet aztán laboratóriumi vizsgálatokkal kielemezni (köznyelven: „szamárköhögés teszt”). Az orvos emellett elrendelhet mellkas röntgent, illetve mellkas CT vizsgálatot is.

A szamárköhögés kezelése

A szamárköhögés kezelése alapvetően antibiotikummal történik. Az antibiotikumok azonban csak a betegség korai szakaszában hatékonyak, a későbbi fázisban ugyanis már nincsen jelen a kórokozó, csupán a fertőzés utóhatásai okozzák a tüneteket.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e a szamárköhögés kezelése házilag. Amennyiben még a betegség korai szakaszában vagyunk, az antibiotikumos kezelést nem lehet házi praktikákkal kiváltani. A tapasztalatok alapján a vény nélkül kapható köhögéscsillapítók sajnos nem hatékonyak, a tünetek enyhítésére viszont szóba jöhet a párásítás. Fontos, hogy odafigyeljünk a bőséges folyadékbevitelre és az ágynyugalomra, hogy így is segítsük a szervezetet a felépülésben.

Szamárköhögés oltás a járványok ellen

A Magyarországon érvényben lévő oltási rend alapján a szamárköhögés elleni oltás (pertussis oltás) kötelező gyermekkori védőoltás. A csecsemők kettő, három és négy hónapos korukban kapják meg, más védőoltásokkal kombinálva. Ezt követik az emlékeztető oltások, amelyeket 18 hónaposan, hatévesen és 11 évesen kapnak meg.

A súlyos szövődmények kockázata miatt kiemelten fontos a megelőzés, főleg annak fényében, hogy egy nagyon fertőző betegségről van szó. Annyira fertőzőképesek ezek a baktériumok, hogy még a kötelező gyermekkori védőoltások mellett is kialakulnak időnként kisebb-nagyobb szamárköhögés járványok.

Életfogytig tartó védelmet nyújt a szamárköhögés oltás?

Nem, ezért előfordul, hogy azok a felnőttek, akik régen kapták az utolsó emlékeztető oltást, elkapják a betegséget. Bár a tünetek ilyenkor enyhébbek, a betegség kialakulásra már csak azért is gond, mert a betegek megfertőzhetnek másokat.

Főleg azok a csecsemők és gyerekek vannak veszélyben, akiknél a kötelező oltások még nem alakították ki a megfelelő immunizációt. Emellett veszélyben lehetnek az idősek és a leggyengült immunrendszerűek is, például azok, akik kemoterápiás kezelést kapnak.

Ezért a szamárköhögés oltás felnőtteknek is ajánlott ezekben az esetekben. A magyarországi tisztifőorvos ajánlása alapján a várandós kismamáknak szintén érdemes lehet beadni, mert ezzel az újszülöttet is tudják védeni, ahogy megfontolandó az oltás az egy háztartásban élő családtagok és a csecsemők gondozásában részt vevők számára is.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható lázcsillapítókat!