Napló

Tavaszi bezsongás

Szép dolog a nagy család, de néha átláthatatlan. Mostanra teljesen beköszöntött a tavasz, a reggelek világosak, két lányommal büszkén közelítek a suli felé, merthogy egyelőre még a nagyobbik, Bori is velünk tart (amit egy tapasztaltabb barátom szerint már nem sokáig élvezhetek).

Tavaszi zsongás

Minden jel arra mutat, hogy tényleg tavasz van, mert az egy dolog, hogy virágba borult a kert, hogy világos van még Bence úszóedzése után is, hogy a lányaim egészen rövid szoknyákban feszítenek, és hogy Dávid babát sem kell eszkimónak öltöztetnem, ha kimegyünk sétálni. De Ádám fiam szerelmes!

Beteg a család – anyaszemmel

A múlt hónapban alig volt egészséges ember a városban, a suliban és az oviban csak lézengtek a gyerekek. Egy ideig a mieink még tartották a frontot, de aztán nálunk is megkezdte pusztító munkáját egy vírushalmaz. Először Bori lányom dőlt ki, majd az orvosi rendelőben töltött két óra után Rozi és Bence is köhögni kezdett.

Anya beteg – apaszemmel

Hálistennek túl vagyunk rajta. Ezt azért írom, mert a február olyan volt, mintha az Aggteleki Nemzeti Parkban talált medvékkel együtt aludtunk volna téli álmot, a konyhában és a gyerekszobában történtek pedig semmiben sem különböztek egy tábori kórház és az üzemi étkezdék viszontagságaitól. Feleségem lebetegedett.

Újra iskolaválasztás – anyaszemmel

Tudom, még csak az év elején járunk, így talán korainak tűnhet a szeptemberi iskolakezdésen töprengeni, de el kell kezdenem gondolkodni, hiszen Bence fiunk májusban lesz hat éves. Menjen-e iskolába vagy maradjon ovis még egy évig? Ha megy, hová menjen: ahová a lányok is járnak, vagy esetleg egy másik iskolába, ahol más a „kínálat”?

Újra iskolaválasztás – apaszemmel

Bence iskolába megy. Legalábbis életkora szerint. Ezt azért írom így, mert a logopédus néni ősszel azt mondta, nem kellene még iskolába vinni. Ezt a tanácsot már egyszer megfogadtuk Ádámnál, hiszen ő is májusi. Tényleg játékos és szeleburdi volt még április-május környékén, de nyáron minden megváltozott, elkezdte érdekelni az olvasás, az írás, mert barátai mentek a suliba.

Új év – új élet? – apaszemmel

Év vége van, a megnyugvás ideje, Ádám fiammal viszont egy nagyot ordítoztunk december 28-án. Ő elindult a haverjaival találkozni, de előtte jól összeveszett az anyjával, majd rácsapta az ajtót. Ahogy kilépett, én utána, elkaptam és megkérdeztem, szabad-e tudnom, mikor jön.

Új év – új élet? – anyaszemmel

Év vége van, elmúlt az a pár békés nap, mikor reggeltől estig együtt volt a család, mindennap gyertyafénnyel és nagycsaládi vagy baráti eszem-iszommal. Érkezik az új esztendő, nálunk máris kisebb drámával, hiszen tizenöt éves Ádám fiam 28-án „utókarácsonyi” buliba volt hivatalos.

Megint szülünk

Nagyon türelmetlen vagyok. Bár csak huszadika körülre várjuk a „legkisebb” érkezését, siettetném, ha lehetne… Be is vetek mindenféle hagyományos és újkeletű praktikát, a málnalevél teától a homeopátiás golyókig.

A határidő a legjobb múzsa…

…állította egyik tanárom a főiskolán. Ez elég régen történt, de mintha csak tegnap lett volna. Akkoriban adtam le a szakdolgozatomat és a diplomavédésre a kórházból érkeztem, mert aznap született Ádám fiam.

Ajánlataink

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!