Felvételiztetéskor azt javasoltam, hogy „ugró mérce” is lehetne a felvételi, ha legalább 165 cm, akkor felvesszük, hiszen nagyjából ugyanannyira releváns információt hordoz, mint a középiskolai fizika és biológia tudás. Elmebetegnek néztek, de a miniszter okos ember volt, megkérdezte, mit javasolnék komolyan.

Hosszú ideig tanítottam pszichodiagnosztikát. Egyszer megkérdezték az egyetemen a hallgatók, hogy tanár úr pszichodiagnosztikát és teszt-módszereket tanít, közben sugárzik magából, hogy nem hisz bennük teljesen. Miért? Azt mondtam röviden: mert a pszichológia kidobott magából két fogalmat, hogy jó ember valaki vagy gonosz ember. Ezeket a fogalmakat nem írhatom be egy pszichológiai leletbe, holott ennél fontosabb nincs. A többi nem érdekes. Illetve ez egy nehéz kérdés.

Amikor Indiában éltem, elmondtam egy jógatelepen egy indiainak, hogy Európában minden nap hússzor megtámadják a lelki nyugalmamat, itt meg minden támogatja. Értette és mellém adott egy fi atalembert, aki kísérgetett engem, egy fi atal jógit, és én ott is dohányoztam. Jött velem és szidott, hogy egy ember, aki keleti bölcselettel és jógával foglalkozik, miért rongálja a szervezetét?

Füst Milán sokat foglalkozott lélektani kérdésekkel. Írt egy tanulmányt, többek között a dohányzásról is. Ebben azt írja, hogy az ember feszült helyzeteiben (szorongás, lelkesedés, aktivitás, tevékenység, félelem) oldani szeretné a túlságosan nagy feszültséget. A dohányzás a legegyszerűbb módszer, mert kéznél van, előveszem, rágyújtok.

Alkoholfüggés, játékszenvedély, dohányzás – minden függésnek van egy testi és egy lelki vetülete. Ezt tudományosan úgy mondják, szomatopszichikus, tehát testi történés lelki következményekkel, vagy pszichoszomatikus, lelki, testi következményekkel.

Az emberek között mindig volt különbségtevés, jogosan- nem jogosan, ezzel lehet vitatkozni. Egy magyar arisztokrata annak idején azért érezte különbnek magát a polgártól, mert ő egy főnemesi történelmi családba született be. Akkor már nem kellett alkotnia, értéket létrehoznia, hanem magával a születéssel fölényhelyzetbe került a polgárral szemben.

A modern társadalomban az figyelhető meg, hogy a nemzeti-faji „ki vagy te?”- kérdés két esetben erősödik meg. Először a nemzeti államok kialakulása idején. Akkor nagyon fontos, hogy valaki magyar, rác vagy oláh, mert az egységes állam kialakulásában borzasztó fontos, hogy milyen származású az illető.

Hosszú idő óta valláspszichológiát tanítok, azzal foglalkozom. Ennek következtében ott látom az idegenekkel való bizalmatlanság és gyanakvás gyökerét, hogy minden kultúrában, a legősibb kultúrában is, voltak szentségek, amit tiszteltek.

Nem jó, ha egy gyerek függőként reggeltől estig a televíziót bámulja vagy a számítógép előtt ül, de semmilyen egyoldalúság nem jó. Ha mindez mértékkel történik, és nemcsak a tévé vagy a komputer hoz neki akár érzelmi, akár intellektuális élményeket, nincs ezzel semmi baj.

A bal agyfélteke a finom mozgásokért, a jobb a nagy emocionális történésekért felelős. Egész pedagógiai szemléletünk a bal agyfélteke fontosságát hangsúlyozza, a jobb agyféltekén pedig egyfajta éhség tapasztalható.