Szimpatika cikkek Üzenet a Földnek-témában

Szappankészítéssel és kenyérsütéssel, Öko Különítménnyel és Zöld Otthon Akadémiával vár mindenkit a Messzelátó Egyesület. Különböző programjain a szervezet környezetbarát háztartásvezetésre és fenntartható városi létre tanítja mindazokat, akik színesebbé (vagy legalábbis zöldebbé) szeretnék tenni az életüket.

Lassan a magánházaknál is megfigyelhető, hogy a megszokott szürke és fekete kukák mellé kék és citromsárga hulladékgyűjtők kerülnek. Úgy tűnik, Magyarországon is kezdenek rájönni az emberek, hogy a PET-palack és az újságpapír nem ugyanoda való, ahová a krumplihéj és a használt fogkefe. A szelektív hulladékgyűjtés új formáiról Nagy Lászlóval, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

A fenntartható, zöld gondolkodás szerencsére a divat világában sem ismeretlen fogalom – a túlfogyasztás itt is épp akkora, hacsak nem ölt még nagyobb méreteket, mint az élet más területein. Szerencsére itthon is szaporodnak azok a tervezők és boltok, amelyek figyelmet fordítanak az újrahasznosításra – legyen szó anyagok újragondolásáról vagy kincseket feltáró padlástakarításról. Először Budapesten néztünk körül, hogy milyen környezettudatos termékeket vásárolhatunk.

A madarak téli etetése az ember számára is fontos, hiszen ez a legjobb módszer arra, hogy közelebbről is megismerhessük szárnyas szomszédainkat. Hogy biztosan jól sikerüljön a madárles, megkérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, mire kell odafigyelnie egy kezdő madárbarátnak.

Amint lejegesednek az utak, az emberek automatikusan a só után nyúlnak. Kevesen tudják azonban, hogy nagy árat kell fizetni azért, mert ezzel a legegyszerűbbnek tűnő módszerrel védekezünk a csúszós felületek ellen. Számos jobb megoldás létezik, melyekről Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetőjét kérdeztük.

A fogyasztói társadalomnak szerves része a vásárlás, mely előbb-utóbb szemetet eredményez. A legtöbb esetben fel sem tűnik, hogy a mindennapok során rengeteg értékes anyag landol a kukában, pedig ezeket egy kis odafigyeléssel és kézügyességgel valóban hasznos, sokszor további vásárlásokat fölöslegessé tevő tárgyakká lehetne alakítani.

Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha a sárga csekk helyett minden hónapban pénzt kapnánk, mert a házunk nem fogyasztja, hanem termeli az energiát. A világ számos pontján vannak erre vonatkozó törekvések, azonban a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói itt, Magyarországon bizonyították be, hogy ez a dolog igenis lehetséges.

Egyre gyakrabban hallani a különféle erdőkben, bozótokban küzdő tűzoltókról. Évente hatalmas területek válnak a lángok martalékává, melyért a legtöbb esetben nem csak a természet szeszélye a felelős. Hajdú Márton tűzoltó főhadnaggyal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjével a szabadban tomboló tüzekről beszélgettünk.

A Balatonról az emberek többségének szép nyári emlékek – esetleg téli korcsolyázások – jutnak eszébe, de arra már kevesen gondolnak, hogy mi is történik a tóval, amikor belemegyünk. Hazánk legnagyobb állóvizének megóvásáért küzd a Nők a Balatonért egyesület, melynek egyik képviselőjét, Hajósy Adrienne-t kérdeztük.

A tiszai táj egykor nyüzsgött a madaraktól, legelő állatok seregeitől. A vízben halak sokasága ficánkolt, de az elégedett halászok és a földjeiket művelő gazdák is az ártér képének részei voltak. A természetes adottságoknak megfelelő gazdálkodás folyt itt, a legelők, rétek, mocsarak, gyümölcsligetek, erdők egyvelege nemcsak a helyi lakosok megélhetését biztosította, de a folyó is meg tudta őrizni értékeit. Az ember azonban a több száz éves harmónia után megpróbálta összemérni erejét a természettel.