A fenntartható, zöld gondolkodás szerencsére a divat világában sem ismeretlen fogalom – a túlfogyasztás itt is épp akkora, hacsak nem ölt még nagyobb méreteket, mint az élet más területein. Szerencsére itthon is szaporodnak azok a tervezők és boltok, amelyek figyelmet fordítanak az újrahasznosításra – legyen szó anyagok újragondolásáról vagy kincseket feltáró padlástakarításról. Először Budapesten néztünk körül, hogy milyen környezettudatos termékeket vásárolhatunk.

A madarak téli etetése az ember számára is fontos, hiszen ez a legjobb módszer arra, hogy közelebbről is megismerhessük szárnyas szomszédainkat. Hogy biztosan jól sikerüljön a madárles, megkérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, mire kell odafigyelnie egy kezdő madárbarátnak.

Amint lejegesednek az utak, az emberek automatikusan a só után nyúlnak. Kevesen tudják azonban, hogy nagy árat kell fizetni azért, mert ezzel a legegyszerűbbnek tűnő módszerrel védekezünk a csúszós felületek ellen. Számos jobb megoldás létezik, melyekről Lenkei Pétert, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetőjét kérdeztük.

A fogyasztói társadalomnak szerves része a vásárlás, mely előbb-utóbb szemetet eredményez. A legtöbb esetben fel sem tűnik, hogy a mindennapok során rengeteg értékes anyag landol a kukában, pedig ezeket egy kis odafigyeléssel és kézügyességgel valóban hasznos, sokszor további vásárlásokat fölöslegessé tevő tárgyakká lehetne alakítani.

Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha a sárga csekk helyett minden hónapban pénzt kapnánk, mert a házunk nem fogyasztja, hanem termeli az energiát. A világ számos pontján vannak erre vonatkozó törekvések, azonban a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói itt, Magyarországon bizonyították be, hogy ez a dolog igenis lehetséges.

Egyre gyakrabban hallani a különféle erdőkben, bozótokban küzdő tűzoltókról. Évente hatalmas területek válnak a lángok martalékává, melyért a legtöbb esetben nem csak a természet szeszélye a felelős. Hajdú Márton tűzoltó főhadnaggyal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjével a szabadban tomboló tüzekről beszélgettünk.

A Balatonról az emberek többségének szép nyári emlékek – esetleg téli korcsolyázások – jutnak eszébe, de arra már kevesen gondolnak, hogy mi is történik a tóval, amikor belemegyünk. Hazánk legnagyobb állóvizének megóvásáért küzd a Nők a Balatonért egyesület, melynek egyik képviselőjét, Hajósy Adrienne-t kérdeztük.

A tiszai táj egykor nyüzsgött a madaraktól, legelő állatok seregeitől. A vízben halak sokasága ficánkolt, de az elégedett halászok és a földjeiket művelő gazdák is az ártér képének részei voltak. A természetes adottságoknak megfelelő gazdálkodás folyt itt, a legelők, rétek, mocsarak, gyümölcsligetek, erdők egyvelege nemcsak a helyi lakosok megélhetését biztosította, de a folyó is meg tudta őrizni értékeit. Az ember azonban a több száz éves harmónia után megpróbálta összemérni erejét a természettel.

A szerkesztőségünk Buda egyik legforgalmasabb csomópontjában található. Van itt piac, pláza, kulturális rendezvényközpont és hatalmas park is. Az egészhez egy teljesen automatizált, óriási parkoló is tartozik, mágnescsíkos papírkártyákkal, sorompóval, rendszámfelismerő kamerákkal, ahogy azt kell. A kihajtó autósokat egy, a sorompóra hosszában felragasztott matrica búcsúztatja: „Keressen minket: Facebook!”

Indul a fesztiválszezon. Bár a rendezvények a zenei stílusok széles skáláját fedik le, egy dolog közös bennük: egyszerre nagyon sok ember gyűlik össze, és ők bizony nyomot hagynak a környezetben. Hogy hogyan lehet megőrizni a természet értékeit az ilyen események helyszínein, arról Tóth Tibort, a Sziget Kft. szolgáltatásfejlesztési vezetőjét kérdeztük.